betegség

Full text search

betegség: I. Az ÓSz-ben. 1. Izr. környezetében a különféle vallások felfogása, ill. világképe szerint a ~ istenségtől függő v. démoni erők előidézte sorsnak számított, amelyet elsősorban kultikus v. mágikus ceremóniákkal próbáltak elhárítani. Csak kb. a Kr. e. 5. sz.-tól a gör. természetfilozófia hatására tekintették természeti és így empirikusan vizsgálható jelenségnek. Így a Biblia néhány (kései) kivételt nem tekintve (vö. pl. Tób 2,9 kk.; Jud 8,3) nem természetes okokra vezeti vissza a ~et; általános nézet szerint inkább Isten büntetése (Kiv 9,14 kk.; Szám 12,9–14; 21,6; 2Sám 24; 1Kir 13,4–6), ezért vallási szempontból szemlélik. Maga Jahve (2Sám 6,7; 12,15; Zsolt 69,27) v. angyala (2Sám 34,16 kk.) veri meg az embert ~gel; de lehet a ~ a Sátán (Jób 2,7) v. egy démon (1Sám 16,14 kk.) műve is; máskor az alvilág erőinek tulajdonítják (Oz 13,14; vö. Jób 18,13; Zsolt 91,6), amelyek Jahve hatalma alatt állnak v. neki szolgálnak. – Abból következően, hogy büntetést láttak benne, a ~et a ® bűn következményének tekintették, de nem csupán általában és sorsszerűen; a ® megfizetés gondolatából következően egyértelmű oksági viszonyt láttak a kettő között (Lev 26,14–16; MTörv 28,21 kk.; 2Krón 21,14 kk.; Tób 3,3–5; Zsolt 32,10; 38,2–9.18 kk.; 41,5; Sir 38,15; vö. Kiv 15,26), így a beteget a környezete bűnösnek tartotta (Jób 9,29; 17,7–8; vö. Iz 53,4). – Miután fölfedezték az ellentmondást e felfogás és a tapasztalati valóság között (hogy ti. a bűnösnek jól megy a sora; vö. pl. Jób 21; Zsolt 73,3–5), kialakult a ~ egy elmélyültebb szemlélete. Az igaz próbatételének tekintették (Jób 2,5 kk.), úgy fogták fel, mint eszközt, amely a nevelődést, a tisztulást segíti elő (Tób 11,15; Jób 5,16 kk.; Péld 3,11 kk.) v. figyelmeztetést a megmeneküléshez elengedhetetlen megtérésre (Jób 33,19–30; 36,15; vö. Ám 4,10). Mindemellett a ~ sokszor érthetetlen az ember számára. Ránehezedik Isten ® haragjának jeleként (vö. Zsolt 88,102). Isten nem ad rá magyarázatot, ha kérdezi is az ember, néma marad; ezzel a problémával elsősorban Jób próbál megbirkózni. – A próf.-knál a ~ a Jahvétól eltévelyedettek hűtlenségére és bűnösségére utal (Iz 1,4–6; Ez 34,4; Oz 11,7), és a Jahvétól fenyített nép szomorú helyzetét állítja szemünk elé (Jer 8,17 kk.; Siral 1,13 kk. stb.; Oz 5,12 kk.); ezáltal fény derül voltaképpeni vallási tartalmára, arra, hogy a ~ a baj, a boldogtalanság állapota. Iz 53,3–6: ® Isten szolgája vezeklésül, a nép bűneiért viseli a nép ~eit, de egyszersmind a nép bűneit is magára vállalja, és kieszközli Istentől sokaknak a gyógyulást és a szabadulást (53,10 kk.). – 2. A beteget mint Istentől megvert bűnöst elkerülték, még a barátai is magára hagyták (Jób 19,13–16.19; Zsolt 38,12; 41,10; 88,9.19; Iz 53,3); a ~ utálatot kelt (Jób 19,17), szóbeszéd és gúny tárgya (17,2.6; 19,18; 30,1.9; Zsolt 41,8–10; 69,12 kk.). A közösségből való kizárást kultikus tisztátalanság miatt (® tiszta) az ÓSz csak a ® leprának nevezett ~ek esetében írta hivatalosan elő. Ugyanakkor a beteg iránti részvéttel is találkozunk: Arám királya gondoskodik a leprás Naamán gyógyulásáról (2Kir 5,4 kk.); a beteget látogatják (8,9; 9,16; Jób 2,11; Sir 7,35); de ez nem jelent neki mindig vigaszt (Jób; Zsolt 41,7); aki meggyógyul, azt üdvözlik és megajándékozzák (2Kir 20,12; Jób 42,11). – Mint a ~, úgy a gyógyulás (® gyógyítás) is Jahvétól való (Kiv 15,26; 2Kir 20,5; Jób 5,18; Zsolt 6,3; 41,4; Sir 38,2; Oz 6,1.11). A beteg úgy keresi a gyógyulást, hogy megvallja bűneit és vezekel (2Sám 12,13; Jób; Zsolt 32,1–5; Sir 38,10) imádság (2Kir 20,2 kk.; Zsolt 38; 41; 69; 88; 102; Sir 38,9), áldozat (2Sám 24,18–25; Sir 38,11), közbenjáró (Szám 21,7) és böjt (2Sám 12,16 kk.) útján. A próf.-kat megkérik, jövendöljék meg, mi lesz a ~ kimenetele (1Kir 14,1 kk.; 2Kir 8,7 kk.). Idegen istenhez fordulni segítségért halálba vezet (1Kir 1); ugyanígy nem segítenek a mágikus praktikák sem (vö. Jer 8,17). – A beteg ® orvoshoz fordul (2Kir 8,29; 9,15; Tób 2,10; Jer 8,22; vö. Iz 3,7); de nem szabad csupán tőle várni a gyógyulást (2Krón 16,12); a gyógyulást inkább Isten adja (vö. Sir 38,1–15). A természetes orvosszerek (Iz 1,6: olaj; Jer 8,22; 46,11; 51,8: balzsam; 2Kir 20,7: füge; Tób 2,10: kenőcs; 6,9; 11,7–14: hal epéje szemre) gyógyító erejét, valamint felhasználásának tudását (Bölcs 7,20; Sir 38,4–8) Istentől eredeztetik, ezért a beteg hálával kell, hogy fogadja. Péld 3,7 kk.; Sir 31,19–22; 37,27–31 stb. ésszerű, józan életvitelt ajánl a ~ megelőzésére. – II. Az ÚSz-ben a ~et és okait illetően az ósz-i felfogás él tovább (Lk 13,11.16; Jn 9,2; ApCsel 12,23; 1Kor 11,30–32; 2Kor 12,7; Jel 16,2; vö. Róm 8,20). Mk 2,5.10 kk. és Jn 5,14 szoros kapcsolatba hozza a ~et és a bűnt, a gyógyulást és a bűnbocsánatot. De Jézus figyelmeztet, hogy valakinek a baja láttán nem szabad elhamarkodottan az illető bűnösségére következtetni (Lk 13,2–5), és rámutat a ~nek egy új oldalára: Isten tetteinek kell rajta megnyilvánulnia (Jn 9,3); Isten dicsőségére válik (11,4). Így dicsekedhet Pál (testi) gyengeségeivel (2Kor 12,9 kk.). Fil 2,26 kk.; 2Tim 4,20: Pál munkatársai ~ét említi. – A beteg Istentől reméli gyógyulását, imái meghallgatásaként (2Kor 12,8) v. olajjal megkenés és közbenjárás révén (Jak 5,14–16; vö. Mk 6,13). Ugyanakkor ismeri az ÚSz a természetes orvosszerek használatát is (Lk 10,34: olaj és bor; 1Tim 5,23: bor; Jn 5,3 kk.: fürdők; Jel 3,18: szemkenőcs); ugyanígy az orvosi segítséget is (Mk 2,17; vö. 5,25 kk.). A betegek látogatása, amely Jézus korában a zsidók között is jámbor tettnek számított, egyike az irgalmasság cselekedeteinek (Mt 25,34–45) és az ősegyh.-ban szokásban is volt (vö. pl. ApCsel 28,8); Lk 10,33–35: a segítőkész betegápolás példája. Mindezeken túl az ÚSz-ben a ~ jelül is szolgál. Jézusnak, valamint tanítványainak (Mt 10,1.7 kk.; Mk 16,18; Lk 9,2; 10,9; vö. ApCsel), ill. a Lélek adományával megáldottaknak (1Kor 12,9.28.30) számos csodás gyógyítása (® csoda) a messiási idő elérkeztét jelzi (Mt 11,4 kk.; vö. Lk 4,18 kk.), amelyben Isten üdvösséget készít a megváltásra szoruló embernek (vö. Róm 8,19–23; Jel 21,4 kk.).

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me