Ezdrás könyve
Ezdrás könyve, Ezd: a ® Krónikák könyveivel és ® Nehemiás könyvével szoros egységet alkotó, protokanonikus szentírási kv. Szerzője a ® Krónikás. Nehemiás kv.-étől aránylag későn különítették el, ezért a továbbiakban Ezdrás és Nehemiás kv.-éről együtt beszélünk. – I. Tartalom. 1. (Ezd 1–6) a zsidó közösség helyreállításáról szól a babiloni fogságból való visszatérés után Sesbaccár, Zerubbábel és Jesua főpap alatt. A hazatérést Cirusz perzsa király 538: engedélyezte és megbízást adott a jeruzsálemi templom újjáépítésére. Az építkezést a szamaritánusok megakadályozták, de I. Dárius alatt folytatták és befejezték, úgy hogy 515 húsvétján fel is szentelhették. – 2. (Ezd 7–10) egy újabb száműzött csoport hazatérését mondja el, melynek vezetője Ezdrás. Határozottan fellépett a vegyes házasságok ellen, s a 10. f. felsorolja az eseteket, melyek megoldásán fáradozott. – 3. Neh 1–3 elmondja, hogyan tért vissza Nehemiás Jeruzsálembe Artaxerxész 20. évében, hogy felépítse a város falait. Helytartói rangban 12 évig működött a városban, s nagy nehézségek árán teljesítette feladatát (6,15). Rendeleteivel elérte a város lakosságának növekedését (7. f.). 8. f.-e arról számol be, hogy a sátoros ünnepen és az engesztelés napján hogyan olvasta fel Ezdrás a törv.-t. 12,27–43: a falak felszentelését, a 13. f. egy újabb jeruzsálemi küldetését mondja el. – II. Források. 1. Az 1–6 több forrásból származik. A 2. f. Nehemiás emlékirataiból való; a 4,6–6,18 arám nyelvű beszámoló a szamaritánusok ellenséges magatartásáról, amit a Krónikás bizonyos sorrendi változtatásokkal átvett. Figyelemre méltó a sok perzsa forrás. – 2. A 7–10 írásánál a Krónikás számadáskv.-eket használt, melyeket részben Ezdrás írt perzsa feletteseinek, részben a babiloni zsidók írtak. A Krónikás híven követi az átvett forrásanyagot, az „én” formát is tartja, csak a törv. felolvasásának tört.-ét helyezte át a Neh 8 utáni helyre. – 3. Neh nagyrészt Nehemiás emlékirataiból készült (1–710. f. és a 11–13. f. nagy része). A Krónikás csak sorrendet változtatott néhol (10. f.) és hozzátoldott néhány névsort (11. f.) – III. Történeti hitelessége megbízható. Az idézett források következtében e két kv. az egész fogság utáni időszak legjobb forrása lett. Hogy a perzsa uralkodók támogatják a zsidók újjászületését, teljesen beleillik az Akhaimenidák politikájába. Problémát csak a kronológia jelent: 7,8: Artaxerxész 7. évében jött Ezdrás Jeruzsálembe, Nehemiás pedig (Neh 2,1) ugyanennek az uralkodónak a 20. évében. Ha ugyanazt az uralkodót tételezzük fel, akkor Ezdrás 458-ban, Nehemiás 445-ben érkezett meg. Ezt a felfogást ma is sok szerző vallja. A. van Hoonacker azonban felállította a hipotézist, hogy Ezdrás működési idejét Nehemiás utánra kell tenni (többek között azért, mert Neh nem tud Ezd-ról!). Eszerint Ezdrás II. Artaxerxész idejében tért vissza Jeruzsálembe, mégpedig 398-ban. Ismét mások úgy vélik, hogy 7,8: nem 7., hanem a 27. vagy 37. uralkodási évet kell olvasni. A kérdés egyértelmű eldöntéséhez még nincs elegendő adat. – IV. Ezdrás és Nehemiás kv.-ének sajátos jelleget ad, hogy a Krónikás műve végén a zsidó közösség újjászervezésében a próf.-k jövendölésének beteljesedését látja, és Ezdrás, ill. Nehemiás működésében bizonyságot lát arra, hogy Isten valóra váltja ígéreteit. A város és a templom újjáépítésével, a szövetség ismételt megkötésével új korszak kezdődik, amelyben Isten ígéretei maradéktalanul be fognak teljesedni.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
