Jónás könyve
Jónás könyve, Jón: protokanonikus ósz-i prófétai könyv, az 5. a ® kispróféták sorában. Nevét nem a szerzőről, hanem főszereplőjéről kapta. – I. Keletkezése. Azt a régi felfogást, amely szerint Jónás próf. írta a róla elnevezett kv.-et, gyakorlatilag ma már senki sem vallja. A Jón 3,3 miatt (a kv. leírásakor Ninive már elpusztult), továbbá a sok arám nyelvi sajátság és az alapgondolat (egyetemes üdvözítő akarat) miatt a fogság utáni időre teszik keletkezése idejét, pontosabban Kr. e. 400-ra v. Kr. e. 400 és Kr. e. 200 közé (a Sir 49,10 miatt). A ~ egységét napjainkban mindenki elismeri. Csak a 2. f.-ben a konkrét helyzethez oly kevéssé illő hálaadó zsoltárt tartják sokan önálló résznek, amely már előbb meglehetett és egy későbbi átdolgozó (v. esetleg a szerző) iktatta bele a ~be. – II. Tartalma. Jónásnak Jahve azt a megbízást adja, hogy menjen el Asszíria fővárosába, Ninivébe bűnbánatot hirdetni, mert a város a bűnei miatt megérett a pusztulásra és másképpen nem kerülheti el sorsát. Jónás próf., hogy ettől a feladattól megszabaduljon, egy Tarsisba menő hajóra száll fel. Nagy vihar támad és a hajósok úgy vélik, kell valakinek a hajón lennie, aki ellen Isten haragra gerjedt. A sorsvetés Jónást mutatja a harag okának. Saját kérésére a tengerbe vetik, erre a tenger lecsillapul (1,1–16). A tengerben Jónást elnyeli egy nagy hal. A hal gyomrában Jónás hálából zsoltárt mond és 3 nap múlva a hal sértetlenül partra veti (2,1–10). Jahve újabb felszólítására Jónás Ninivébe megy, és az utcán prédikálva pusztulással fenyegeti a várost, ha lakói nem vezekelnek. A király és a nép hallgat rá, bűnbánatot tartanak, Jahve tehát nem pusztítja el a várost (3,1–10). Jónás emiatt annyira bosszankodik, hogy a halálát kívánja, de Jahve egy növény (ricinusbokor v. tök?) által, amely Jónásnak árnyékot ad, de aztán hirtelen kiszárad, tudtára adja, hogy menynyire nem lett volna tetszésére, ha a népes nagy várost el kellett volna pusztítania. – III. Műfaja. Amíg régebben arra törekedtek, hogy Jónás tört.-ét tört.-i és természettudományos szempontból igazolják, ma az a felfogás az általános, amely szerint ~ parabola, amely nem megtörtént eseményt ír le, hanem Isten egyetemes üdvözítő akaratáról nyújt tanítást. Tört.-i jellege ellen mindenekelőtt az alig 50 versbe beszorított, teljesen motiválatlan csodák sora hozható fel (a hirtelen támadt vihar; Jónás tengerbe vetése, majd a vihar azonnali elcsöndesedése; az Istentől küldött óriási hal, amely sértetlenül partra veti = kiokádja; a növény, amely 1 éjszaka kinő, 1 éjszaka elszárad). Ezenkívül tört.-ileg nézve aligha vsz., hogy egy egész város, kivált olyan, mint Ninive, egy idegen próf., mégpedig egy Izr.-ből való próf. szavára megtért és vezekelt. Mt 12,38–42 nem számít ellenérvnek, mert Jézus kortársai véleményéhez csatlakozott. Egyébként ~nek mondanivalója ua., akár tört.-i személy volt Jónás, akár irodalmi előkép (típus). A. Feuillet leginkább amiatt tartja költöttnek a tört.-et, mert sok benne az utánzás (Jón 1 Ez 26–28-ra megy vissza, Jón 3 Jer 36-ra, Jón 4 az 1Kir 19-re, Jón 2 pedig zsoltárszövegeket tartalmaz) és ugyanígy sok a túlzás is; továbbá: az átvett motívumok sem illeszkednek szerencsésen bele a szövegbe, végül: szembeötlő a részletek elhallgatása. – IV. Tanítása: az üdvösség egyetemessége. Így ~ tiltakozás a zsidó partikularizmus ellen, amelyet Jónás próf. testesít meg, aki a pogányokhoz szóló küldetés elől megpróbál kitérni, aztán meglehetősen önző embernek mutatkozik. Másfelől kiviláglik, hogy Jahvénak a pogányok megsemmisítésére vonatkozó elhatározása mindig csak viszonylagos; a pogányok, akik mint Ninive lakói is, megtérnek, jobbak a gőgös zsidóknál. Mint teológus a szerző egész figyelmét Jahvéra, a világ urára összpontosítja és egyetemes üdvözítő akaratára, ami lényegét tekintve nem más, mint irgalom.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
