rothadás
rothadás, korhadás: az élő szervezet felbomlása. Az ÓSz-ben a szó elsősorban fizikai értelemben véve szerepel (Jób 41,19; Iz 40,20: fával kapcsolatban; vö. 5,24; Ez 17,9: LXX; húsra vonatkozóan: Jób 7,5; 19,20: LXX; vö. Zsolt 38,6); a héb. megfelelő a kísérőjelenségekre utalva ’féreg, pondró’ értelmet is hordozhat. Az átvitt értelmű szóhasználatra a tanító jellegű szövegekben bőven találunk példákat. Így Jób 13,28: az ember mulandósága, testi szenvedése következtében Jób élete szétesik mint a pudvás fa”. A Péld 12,4; 14,30, ahol a szú a csontban a káromló v. hűtlen embert jelképezi (vö. Sir 19,3) már átmenetet mutat az úsz-i szóhasználathoz; vö. 19,3: a tévútra tértet ~ és férgek veszik birtokukba. 14,19: itt már minden mulandóra ® pusztulás vár (vö. Jak 5,2: a gazdagság mulandóságának bemutatása). Egyébként a szóhasználat nem okvetlenül objektív: a ’rothadt’ hal (Mt 13,48: az eredetiben), a fa és gyümölcs (7,17–19; 12,33; Lk 6,43 a magyar fordításban egyszerűen: ’rossz’) nem utal okvetlenül biológiai értelemben vett felbomlásra, hanem egyszerűen csak élvezhetetlenre; így vonatkozhat azokra, akik Isten országára alkalmatlanok, mint pl. a hamis próféták. A ’hasznavehetetlenség’ a döntő jegy; vö. Ef 4,29, ahol is a rossz szó (az eredetiben ’romlott, rothadt’) annyit jelent, hogy nem szolgál az Egyház épülésére.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
