sánta
sánta: Jonatán fia, Meribbaal mindkét lábára ’sérült’ volt (2Sám 4,4; 9,3). A testi fogyatékosságra utaló piszeah ’sánta’ szóval gyakran találkozunk; ez szerepel az 5,6–9 tartalmazta, meglehetősen homályos mondásban (® vak), a Péld 26,7 idézte szólásban („Mint mikor a sánta felhúzza a lábát, olyan…”), Meribbaalra vonatkozóan (2Sám 9,13) és a próf.-knál. A messiási korban még a ~k is zsákmányolnak (Iz 33,23), és ugrándoznak, mint a szarvas (35,6); vö. Jer 31,8. Jób arra hivatkozik, hogy a vakoknak szemük, a ~nak láb volt (Jób 29,15; vö. Lk 14,13.21). Lev 21,18: aki béna (v. vak) volt, nem lehetett pap; MTörv 15,21; Mal 1,8: ~ állatokat nem volt szabad feláldozni. – Az ÚSz-ben Jézus meggyógyítja a ~kat, ill. a bénákat: Mt 11,5; 15,30 kk.; 21,14; Jn 5,15 (a Beteszda fürdőnél); Mk 2,1–4 (Kafarnaumban a háztetőn át lebocsátott béna meggyógyítása); az ap.-oknak szintén volt hatalmuk a bénák és ~k gyógyítására: ApCsel 8,7; 3,1–10; 14,8–10: a bénán született meggyógyítása Jeruzsálemben, ill. Lisztrában. Mt 18,8: „Jobb csonkán vagy sántán bemenned az életre, mint két kézzel, két lábbal az örök tűzre kerülnöd."
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
