Uther Pendragon

Full text search

Uther Pendragon [júter] – legendás brit király, Constans fia. Ifjan menekülnie kellett országából bátyjával, Aureliusszal együtt a bitorló Vortigern elől. Évek múlva a két fivér erős sereggel visszatért, legyőzte s megölte a bitorlót. Bátyja után ~ lett a britek királya. Egy ízben heves szerelemre lobbant egyik hívének, Gorlois cornwalli hercegnek gyönyörű felesége, Ygraine iránt; az erényes asszonyhoz azonban csak úgy férkőzhetett közel, hogy bizalmas tanácsadójának, Merlinnek varázshatalma segítségével felvette az épp távollévő férj alakját. Gorlois ekkor már hadban állt királyával, s nemsokára elesett, ~ pedig feleségül vette az özvegyet. A fonák nászból fogant fiúgyermeket azonban nem tarthatta meg; Merlinnek tett korábbi ígérete értelmében egy hű emberére, Antorra bízta, meghagyva neki, hogy mint a magáét nevelje fel, s származása titkát a gyermekkel se tudassa. ~ még vagy tizenöt évet töltött a trónon; a szászok elleni nagy győzelem után Merlin tanácsára szétosztotta mindenét országa szegényei között; végül fájdalmas betegség végzett vele. Trónját nem sokkal utóbb rejtve nevelkedett fia, Artus vette át varázslatos körülmények között. – ~ életének leírását Geoffrey of Monmouth A britek története c. latin nyelvű krónikájából és Robert de Boron A Grál története c. versregényéből ismerjük; az utóbbi mű neki tulajdonítja a Kerekasztal lovagrend megalapítását. A figura történetisége igen vitatható; a pendragon walesi nyelven sárkányfejet jelent s eredetileg nem személynév, hanem hadvezéri méltóságnév. Artus fogantatásának körülményei az Amphitrüónhoz kapcsolódó ókori mondát idézik.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me