Gyűlés
Gyűlés Politikai, társadalmi vagy vallási közösségek összejövetele bizonyos döntések meghozatalára, közérdekű dolgok tudomásulvételére, fontos feladatok elvégzésére, kultikus cselekmények rendszeres megismétlésére.
Mivel a megfelelő B-i szavak: h. káhál, cédáh; g. szünagógé, ekklészia, egyúttal Isten népe ">GYÜLEKEZETét, az EGYHÁZat is jelentik, itt csak a »népgyűlés« értelmében tárgyaljuk a kifejezést. A g. nyelvben ez a szó a teljes jogú városi polgárok összejövetelét jelentette. Jogköréhez tartozott a beérkezett törvénymódosító javaslatok megtárgyalása, tisztségviselők választása, döntés a háború és béke, a szerződések megkötése és az anyagi ügyek kérdésében.
Az ÚSZ-ben az ApCsel 19,23-40 beszél el egy spontán, nem hivatalos népgyűlést, a szöveg azonban a »törvényes népgyűlés« (39) lehetőségét is megemlíti. Pál igehirdetésétől féltették az efézusi ÖTVÖSök fő jövedelemforrásukat: az ARTEMISZ istennő temploma kicsinyített másolatai készítését és eladását. Pál tevékenysége miatt előbb az ötvösök tartottak gyűlést (25), majd kiterjedt a zűrzavar az »egész városra« (29), és nagy tömeg gyűlt egybe. Ez azonban nem volt szabályosan egybehívott és határozatképes, vagyis törvényes gyűlés, a szöveg hol »sokaságnak«, hol »tömegnek« nevezi őket. Viszont a város jegyzője jelen volt (35) és ő biztatta a gyűlés résztvevőit arra, hogy az ötvösök törvényes gyűlésen (39), igaz népgyűlésen adják elő panaszukat.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
