Habakuk könyve
Habakuk könyve 1. Szerzője
A könyv szerzője az 1,1 és a 3,1 szerint Habakuk próféta. Nevének eredete, jelentése vitatott. A hbk gyök jelentése: átölel, átkarol. Olyan ember, akit Isten szeretetével átölel, s aki népét a nehéz időkben szeretettel átöleli. Másik értelmezése szerint a h. habakkuk az asszír hambakuku megfelelője, ami egy illatos kerti növénynek, a bazsalikomnak a neve. Eszerint a próféta a halál, a pusztulás közelében jó illat, az élet illata népe között. Ha nevének jelentése homályos is, küldetése, egyénisége egyértelműen, világosan rajzolódik ki a könyvéből. Habakuk Isten követe, üzenetének, kijelentésének tolmácsolója: próféta. Népe és kora bűneivel, nyomorúságaival Isten színe elé járul, és az Úr válaszáért tusakodik. A 2,1-ben külön is leírja, hogyan készült az Úr kijelentésének fogadására. Az imádkozó próféták, zsoltárosok sorába tartozik ( Mik l,8kk; 6,1kk; Jer 8,18kk). Jóbhoz hasonlít, aki az igazságért tusakodik, és Illéshez, aki panaszával a Hórebre menekült. Olyan ember, akinek mindene volt az Úr: Istene, Szentje, mentsvára (1,12), öröme, üdvössége (3,18), erőssége (3,19). A B-i hagyomány a kispróféták sorában Náhum és Zofóniás közé sorolta. Időmeghatározás szempontjából ez azt jelenti, hogy Kr. e. 7. szd. utolsó harmadában, Jósiás, Jóáház uralkodása idején élt, Jeremiás próféta kortársa volt. A hagyomány szerint megérte Jeruzsálem pusztulását, s Jeremiással együtt sírt a romok felett.
2. A könyv keletkezése. A könyvben az 1,6 utal Habakuk korára. Eszerint a káldeusok feltörőben vannak. Ez a folyamat az utolsó nagy asszír király, Asszurbanipal (Kr. e. 669-626) halála után ment végbe. Ninive elesett Kr. e. 612-ben, Jósiás vereséget szenvedett Megiddónál, Nékó fáraó Karkemisnél (Kr. e. 605). Írásba foglalása már a próféta életében megtörtént, sőt lehetséges, hogy részben vagy egészben a kultuszban is helyet kapott.
3. Felosztása és tartalma. A felirat után (1,1) két párbeszéd következik (1,2-11.12-17), majd a próféta imádságával, zsoltárával fejeződik be a könyv (3,1-19). A két párbeszéd annak a tehernek a leírása, amit a próféta látott (1,1). Jósiás reformja nem hozta magával a nép belső megújulását. Erőszakot, önkényt, romlottságot lát mindenütt. Nem érvényesül a törvény, nem hoznak igaz ítéletet, a gonosz kijátssza az igazat. A kérdésre: Meddig, Uram?, Isten válasza: Már útban az ítélet, végrehajtói a káldeusok. A próféta megrémül a látomástól, s felteszi a második kérdést: Uram, meddig tart ez? Az időt Isten fenntartja magának, az ítélet okait mondja el a jajokban, s azt, hogy egyedül hit által lehet megmaradni (2,4). A befejező zsoltár elején kéri Istent, hogy a haragban is emlékezzen meg az irgalomról (3,1k), ezt követi Isten epifániájának a leírása (3,3-17), majd a reménység szava csendül fel (3,18k).
4. Teológiai üzenete. Prófétai feladat az őrhelyre állni, Isten elé vinni a kérdéseket, és tőle feleletet várni. Isten minden bűnt megítél, semmi sem marad titokban, még a kövek is kiáltanak a falból (2,11). Isten ítéletre és szabadításra jön. Végül ítéletének eszközeit is összetöri, népét megtisztítja, megmenti. Különösen fénylő üzenete a könyvnek: az igaz hite által él (2,4).
5. Habakuk könyve az ÚSZ-ben. Pál apostol a pizidai Antiókhia zsinagógájában mondott beszédében figyelmeztetésként idézi az 1,5-öt. Ha nem fogadják el Jézust, ugyanúgy eljön az ítélet, mint régen (ApCsel 13,41). Szintén Pál apostol idézi a 2,4-et a Róm 1,17-ben és a Gal 3,11-ben, ami Luther révén a reformáció, a hitből való megigazulás vezérigéje lett. A Zsid 10,37-39 hátterében is a Hab 2,4 áll. A Jel 20,9 a Hab 1,6-ra, a Lk 1,47 a Hab 3,18-ra utal.
NA
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
