Kérdés, kérdez
Kérdés, kérdez H.-ül és g.-ül leggyakrabban: sá'al, erótaó. Mindkettő jelenthet kérést is. – Ha valaki szeretne valamit megtudni, kérdez (Mk 8,5). Van azonban néhány különleges esete.
1. Szónoki kérdés, amikor a felelet magától értetődő, az állításnak a költői formája (Jer 15,5).
2. A baráti, rokoni érdeklődés a szeretet megnyilvánulása, mint ilyen lehet egyenesen kötelező udvariassági formula: József így kérdezi a testvéreit (1Móz 43,7.27), Dávid a bátyjait (1Sám 17,22), király az alattvalóját (2Sám 11,7). A fáraó is kérdéssel szólítja meg Jákóbot (1Móz 47,8).
3. A nyomozás, igazságszolgáltatás eszköze a tényállás kiderítésére (2Kir 8,6). Jézus perében is az egyik eszköz (Lk 22,70). Az ártatlanul megvádolt embert gyötrik vele (Zsolt 35,11). Atényállás kiderítésén túl a bűnbánat eszköze (Józs 7,19).
4. Amikor olyan területre kíván behatolni a kérdező, amely tilos a számára, akkor elutasítják. Hiába kérdezi Jákób Isten nevét, így akarva befolyásolhatóvá tenni (1Móz 32,30). Sámson leendő szülei sem kapnak választ Isten küldöttétől (Bír 13,18). Jézus ellenfeleinek is eszköze volt a kérdés. Rendszerint elutasító vagy megszégyenítő választ kapnak (Mt 21,23–27; Mk 10,2; 12,13–27; Lk 20,1–8).
Az ember dolga, hogy engedelmesség céljából, saját javára kérdezze Isten akaratát. Ajánlatos ez Isten népének és a népeknek (Jer 6,16; 50,5; Jób 8,8).
Történhetik ez a pap megkérdezésével (Hag 2,11), aki a szóbeli vagy írott hagyomány alapján válaszol. Ide tartozik az írás kutatása, amelyben az örök élet van (Jn 5,39).
Konkrét esetekben is megkérdezték az URat. Közvetítője ennek lehetett a pap, talán az úrim és tummim segítségével (1Sám 10,22; 14,37; 22,10.13.15; 23,2.4; 28,6; 30,8; 2Sám 2,1; 5,19.23). Történhetett egy próféta fölkeresésével (2Kir 22,13kk). Elmulasztása mindig bajt okozott (Józs 9,14; Ézs 30,2).
Van, amikor rossz helyen kérdeznek. Saul nem hallgatott az élő Sámuelre, de halála után megidéztette, hogy megkérdezhesse (1Sám 28,7kk; 1Krón 10,13). Isten helyett bálványoktól tudakozódtak (2Kir 1,2kk; Hós 4,12). Babilon királyánál természetes, hogy ezt teszi (Ez 21,26), de tilos Isten népének (5Móz 18,11).
6. Rendreutasítás és félelmetes dolog, amikor Isten kérdez (Jób 38,3; 40,7).
7. A gyermeknevelés eszköze, ha a gyermek kérdésére válaszol a szülő. Ezért alkalmat kell adni a kérdezésre, hogy a hit dolgait magyarázhassuk. Ilyen alkalom a szertartás (2Móz 12,26) vagy a felállított emlékkövek (Józs 4,6kk).
8. Nevelődnek a tanítványok, amikor Jézusnak kérdést tesznek föl (Jn 9,2). Jézus is tanított úgy, hogy kérdést tett föl (Lk 6,9). A tanítványok kérdezhették Jézust: egy meg nem értett példázat magyarázatáról (Mk 4,10), az őket körülvevő dolgok okáról (Mk 9,11.28), Isten országa eljöveteléről (ApCsel 1,6).
9. Lesz idő, amikor már nem kérdezhetnek a tanítványok Jézustól (Jn 16,5), és lesz, amikor már nem is lesz szükségük rá (Jn 16,5).
CP
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
