Kézrátétel
Kézrátétel Csodás erők közlését kísérő mozdulat, külső jel, a B-án kívüli világban is. Alkalmazták az áldásnál (1Móz 48,14kk); az áldozó rátette kezét az áldozati állat fejére, mielőtt azt levágták (2Móz 29,10; 3Móz 1,4 stb.). Naamán elvárta volna Elizeustól, hogy érintse testének beteg helyeit (2Kir 5,11).
Jézus szavával gyógyított (Mt 8,8.13), ami a távolból is hatott (Jn 4,50–52). Gyakran azonban azt kérték tőle, hogy kézrátétellel gyógyítson (Mk 5,23; 7,32). Jézus talán ehhez – az emberek tudatába mélyen beleivódott – szimbólumhoz alkalmazkodott, amikor legtöbbször valóban így gyógyított (Mk 1,41; 6,5; Lk 4,40; 14,4). Erre hatalmazta föl a tanítványait is (Mk 16,18; ApCsel 9,12.17).
Az áldás mozdulata (Mt 19,13.15).
A Szentlélek közlésének módja (ApCsel 8,17–19; 19,6).
Különleges szolgálatba történő beiktatás része (ApCsel 6,6; 13,3; 1Tim 4,14; 2Tim 1,6), ami történhetett egyes vezető vagy testület (1Tim 4,14) által. Felelősséggel járt, ezért meggondoltan kellett alkalmazni (1Tim 5,22).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
