Könyvtekercs
Könyvtekercs Az antik írásműveket évezredeken át tekercsekre (g. bihlion, khartész, lat. liber) írták. Ezek anyaga elsősorban papirusz volt, de kikészített bőr, azaz pergamen is lehetett. Az irodalmi szövegeket a g.-ök egyenlő méretű hasábokba írták, gondosan ügyelve a hasábon belül az egyforma sorhosszúságra és sorszámra. A feltekerés szakaszosan, kolumnáról kolumnára haladva történt. Általában csak az egyik oldalra írtak, de takarékossági okokból vagy a leírandó szöveg nagy mennyisége miatt gyakran felhasználták a másik oldalt is (vö. Jer 32,9kk; Jel 5,1kk). A tekercseket agyagkorsókban, bőrtokban, ládában vagy szekrényben tárolták.
Izráelben a tekercseket bőrből (Zsolt 40,8; Jer 36,2; Ez 2,9kk; 3,1kk; Zak 5,1) és papiruszból készítették (Jer 36,23). A késői zsidóság az istentiszteletein kizárólagosan bőrből készült tóratekercseket használt. A használatból valamilyen okból kikerült tekercseket nem pusztították el, hanem a zsinagógák egyik kamrájában, a genizában helyezték el.
Az ÚSZ-ben előforduló biblosz és biblion kifejezések semmit sem árulnak el az irat formájáról és anyagáról. A Zsid 10,7-ben használt kefalisz viszont egyértelműen könyvtekercsre (lat. volumen) utal. A 2Jn 12 és a 3Jn 13 említi a papiruszt, amelyre nádszállal és tintával írtak. A 2Tim 4,13-ban Pál arra kéri Timóteust, hogy a Tróászban hagyott könyveit és pergameneit (ta biblia... tasz membranasz) hozza utána. Itt nyilván könyvtekercsekről van szó.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
