Kréta
Kréta Nagy görög sziget a Földközi-tengerben. Mintegy 260 km hosszú és 60 km széles, területe 8618 km2. Legmagasabb hegye az Ida-hegy, amely 2450 m magas. A görög legendák szerint ez volt Zeusz főisten szülőhelye.
Az ÓSZ Kaftór néven említi és azt írja róla, hogy innen származtak a filiszteusok, akiket kaftóriaknak is nevez (Ám 9,7; Jer 47,4; 5Móz 2,23). A bibliai korban még gazdag volt borban és olajban. A Kr. e.-i időkben Kréta lakói keresett zsoldosok voltak, akik szívesen foglalkoztak kalózkodással is. Mivel ez veszélyeztette a Földközi-tenger hajózását, a rómaiak Kr. e. 68–66-ban súlyos vereséget mértek rájuk. Saját prófétájuk, a knosszoszi Epimenidesz így jellemezte őket: »A krétaiak mindig hazudozók, gonosz vadállatok, lusta, falánk népség« (Tit 1,12).
Az ApCsel 2,11 szerint az első pünkösd alkalmával, amikor a Szentlélek kitöltetett, krétaiak is, valószínűleg zsidók, voltak Jeruzsálemben. Később Pál és Titusz gyülekezetet alapított a szigeten. Az utóbbit azért hagyta ott Pál, hogy az elintézetlenül maradt dolgokat hozza rendbe (Tit 1,5–14). Amikor Pált Rómába viszik, Krétán, a Lázea városa melletti Szépkikötőben vetnek horgonyt. De mivel ez a kikötő nem volt alkalmas telelésre, tovább igyekeznek. Az eurakvilo nevű forgószél azonban elragadja őket és Főnix helyett Máltára sodorja a hajót (ApCsel 27,7–15).
Kréta tudományos feltárása 1900 körül kezdődött, Minosz palotája kiásásával, ahonnan addig ismeretlen kultúra maradványai kerültek napvilágra. A vázák, falfestmények és építészeti maradványok Kr. e. 3000 évre nyúlnak vissza és azt igazolják, hogy már igen korán élénk kereskedést folytattak az egyiptomiakkal.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
