Küld, küldetés, küldött
Küld, küldetés, küldött H. malcak, s-l-h; g. aposztello, pempó, preszbeuó, aggelosz. Írásos vagy szóbeli üzenet közvetítése. Megbízó lehet az ember (1Móz 32,4; 2Sám 11,14) vagy Isten. Isten elküldheti követeként mennyei udvartartásának egyik angyalát (1Móz 19,5; 22,11kk; Bír 13,17kk; 1Kir 19,5), vagy akár embereket is megbízhat üzenete továbbításával. Ilyen megbízottak pl. a próféták. Isten azt kérdezi Ézsaiás próféta elhívásakor: »Kit küldjek el?«, azaz ki lesz Isten üzenetének engedelmes tolmácsolója (Ézs 6,8; vö. Jer 1,7; Ez 2,3; Hag 1,12; Zak 2,15; 2Móz 3,10; Bír 6,8.14). Az ÓSZ-ben különleges jelentősége van Isten követeinek, akik Izráel hite szerint Isten képviselői is (1Móz 16,7.13). Isten az Úr félelmetes és nagy napja előtt elküldi népéhez Illés prófétát, aki »az atyák szívét a gyermekhez téríti, a gyermekek szívét az atyákhoz« (Mal 3,23k).
Az ÚSZ-ben az emberi követek (pl. 2Kor 8,23; Ef 6,20) jelentősége megszűnik. Szerepüket általában az angyalok veszik át (Mt 1,20; 2,13; Lk 1,11k.26; ApCsel 8,26; 10,3k; 27,23kk), de az ő jelentőségüket is elhomályosítja a Krisztus-esemény. Isten tulajdon Fiát küldte el e bűnös világra (Róm 8,3). Jézus azzal a kijelentéssel igazolja hatalmát, hogy őt »az Atya küldte« (Mt 10,40; 15,14; Mk 9,37; Lk 9,48; Jn 5,36.38; 6,29.57; 7,29; 8,42; 10,36; 20,21). Ezzel azt akarja mondani, hogy személye és szavai mögött maga Isten áll.
Az ÚSZ-i korban a legfontosabb tisztségviselők az apostolok (1Kor 12,28; Ef 2,20; 4,11), akiknek feladatuk a missziói igehirdetés (Gal 2,7k; 1Kor 1,17). Az apostoli tisztre való elhívás alapja a Krisztustól kapott megbízatás (Lk 6,13; Jn 20,21; 1Kor 9,5). Az ÚSZ-i apostoli tiszt vallástörténeti eredete nem egészen tisztázott. Az intertestamentális kor zsidóságának saliah-intézménye azért nem elégséges magyarázat, mivel az profán jellegű intézmény és időben nem előzménye az apostoli tisztnek. A tisztség fogalmát legjobban a Corpus Paulinum felől értjük meg. A páli levelekből még kitetszik, hogy az apostolok száma elvileg bármikor bővíthető volt (csak az I. Kelemeni levél korlátozza őket az első keresztyén generációra). Pál számára a »Tizenkettőnek« nincs apostoli jellege (vö. 1Kor 15,5; Gal 1), az ev-ok is csak ritkán nevezik őket apostolnak és akkor sem terminus technicusként használják a kifejezést (Mt 10,2; Mk 6,30). Lukács történetteológiájában lesz először az apostoli tiszt központi jelentőségűvé, mivel nála a Jézus történetéhez való kapcsolódás és az apostoli hagyomány biztosítása a vezérlő szempont.
VG
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
