Micpa
Micpa Az ÓSZ-ben több Micpáról (h. micpá) is olvasunk. A név jelentése: őrhely, megfigyelőhely.
1. A benjámini Micpa. Jeruzsálemtől kb. 13 km-re É-ra feküdt. A Józs 18,26 Benjámin városai között említi. Izráel történetének a királyság előtti szakaszában fontos kultuszi és amfiktionális központ. Számos fontos esemény színhelye vagy kiindulási pontja. Izráel törzsei itt gyülekeztek össze a Benjámin elleni harcra, amikor az nem akarta kiadni az elvetemült gibeai embereket (Bír 19,22kk; 20,1kk.12kk). Sámuel Micpába gyűjtötte össze az ítélet alatt az Úr után sóhajtozó Izráelt (1Sám 7,2kk), a bűnbánó, megtérő nép itt élte át Isten hatalmas szabadítását (1Sám 7,10kk), s határában állította fel Sámuel az emlékezés kövét (1Sám 7,12). Saul, Izráel első királya sorsvetéssel való kiválasztása is Micpában történt. Az ország kettészakadását követő testvérháborúk során Ászá megerősített várossá tette (1Kir 15,22). Jeruzsálem elesése után (Kr. e. 586) Gedaljá helytartó Micpában székelt, ott gyilkolta meg Jismáel (2Kir 25,22kk). A babiloni fogság után lakói részt vettek Jeruzsálem kőfalai újjáépítésében (Neh 3,7.19). A makkabeusi harcok idején, amikor Gorgiász és Nikánór betört Júdeába, a zsidók Micpában gyűltek össze. Imádság, böjtölés után Micpából indultak a harcba, amiben győztek (1Makk 3,46kk). Az egykori Micpa város romjait a Tell en-Nacbe domb takarja. Az ásatások során bronzkori település nyomaira is bukkantak. A hely sokáig lakatlan volt. Az izráeli honfoglalás után újra benépesült. A város kb. három és fél hektár területen feküdt, négy méter széles, hatszáz m hosszú fal vette körül. A fal és az épületek között 10-12 m távolság volt, ahol számos mélyedést találtak, amik feltehetően gabonatároló vermek, vízgyűjtő ciszternák voltak. Romjai között találták a »Jaazanjá-pecsétet«. A pecsét felirata szerint Jaazanjá a király szolgája volt. Lehetséges, hogy azonos azzal a személlyel, akit a 2Kir 25,23 Gedaljá gyilkosai között említ.
2. Gileádi Micpa. A Jordántól K-re feküdt. A Bír 11,29-ben Gileád-Micpe néven szerepel. Az 1Móz 31,43kk szerint itt békült ki Lábán és Jákób. A helyet Lábán nevezte el Micpának, azzal a megokolással, hogy az Úr tartsa őket szemmel akkor is, amikor nem látják egymást (1Móz 31,49). Nyilván ezzel az eseménnyel függ össze, hogy a gileádi Micpának szenthely jellege volt. A gileádi Micpához kapcsolódik a Jefte-tradíció is. Amikor az ammóniak hadat indítottak Izráel ellen, az izráeliek a gileádi Micpában gyülekeztek. Itt választották vezérükké Jeftét, aki legyőzte az ammóniakar. Micpa volt a színhelye Jefte tragikus áldozatának is (Bír 11).
3. Sefélái Micpa. A Józs 15,38 Júda Sefélá-alföldi városai sorában említi, Dilán és Jokteél szomszédságában. A Józs 11,3-ban pedig a mérómi ütközettel kapcsolatosan olvasunk róla. Itt szintén a Sefélá-alföld összefüggésében Micpa földjéről van szó, amely a Hermón alatt terült el, s a hivviek lakták. Azonosítása vitatott. Bővebbet nem tudunk róla.
4. Móábi Micpa. Fekvése ismeretlen. Az 1Sám 22,3 szerint Dávid az Adullám-barlangból a móábi Micpába ment, s apját és anyját Móáb királyának a gondjaira és védelmére bízta, nehogy utolérje őket Saul bosszúja.
Lehetséges, hogy a Józs 15,38-ban, valamint a Józs 11,3.8-ban két különböző Micpáról van szó. Kérdés az is, hogy nem kell-e Benjámin területén is két Micpával számolni. Ez a másik Micpa Jeruzsálemtől ÉNY-ra kb. 7 km-re feküdt volna.
NA
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
