Názír-evangélium
Názír-evangélium A Názír-ev = Nazareusok evangéliuma egyike azon három zsidó-keresztyén apokrif (elrejtett) ev-nak, melyek teljes egészükben nem maradtak ránk, töredékeiket főként az egyházatyák idézeteiből ismerjük. Nem tartozott az eretnek ev-ok közé, hanem a »nagy« egyházhoz tartozó szíriai zsidó-keresztyének használták. Létezéséről tudtak Hegesipposz, Eusebiusz, Epifaneusz és Hieronymusz egyházatyák, főként az utóbbi idézi. Ezenkívül még egy »Sion Evangéliumkiadás« elnevezésű gyűjteményben maradtak fenn töredékei, erre 36 különféle minusculus (kisbetűs) ev-kézirat hivatkozik és to Ioudaikon-nak nevezi, amin kb. Mt ev zsidó (arám) szövegváltozatát kell érteni.
Kérdés, hogy ezt a zsidó (szír vagy arám) nyelvű ev-ot eleve e nyelven írták-e, vagy egy g. szöveg fordításának tekintendő-e. Mt ev-át követi kihagyásokkal, bővítésekkel, eltérésekkel. Elbeszélő anyagában az ev-i hagyomány novellisztikus bővítéseit találjuk benne. Máshol részleteiben eltér a kanonizált Mt ev-tól (pl. Mt 27,51-ben nem a templom kárpitja hasadt ketté, hanem a templom tartógerendája roppant meg). Jézus beszédeit illetően kitűnik, hogy a hagyományozás későbbi szakaszából való ez az ev, a kanonikus Mt-val összevetve. Keletkezési idejéről annyit tudunk, hogy Mt ev után, de Hegesipposz (Kr. u. 180) feljegyzései előtt keletkezett, valószínűleg a 2. szd. első felében. Keletkezési helyeként legtöbben Szíriát említik.
Két töredékét említsük példaként. Mt 6,11 párhuzamában nem »mindennapi« kenyeret ír, hanem az arám mahar-t, ami »holnapi«-t jelent. Tehát ezt kéri: »A mi holnapi kenyerünket add meg nékünk ma!« A száradt kezű meggyógyításánál (Mt 12,13-ban) a beteg ezt mondja: »Kőmíves voltam és kezeimmel kerestem meg az életszükségletre valót. Kérlek, Jézus, add vissza az egészségemet, hogy csúfságként ne kelljen összekoldulnom az ennivalót!« (Ld. még APOKRIFUS IRATOK)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
