Nehémiás könyve
Nehémiás könyve Nehémiás könyve az ún. krónikai történeti mű záróköve (ld. KRÓNIKAI TÖRTÉNETÍRÁS). Eredetileg Ezsdrás könyvével egy könyvet alkotott, a szétválasztás csak később következett be, előbb úgy, hogy első részét Ezsdrás első könyvének, második részét Ezsdrás második könyvének nevezték (Origenész, LXX, V). A Nehémiásról való elnevezés egészen késői eredetű (Kr. u. 1448). A könyv szétválasztása, s második felének Nehémiásról való elnevezése teljesen jogos. A krónikai történeti mű egybeszerkesztésekor jól láthatóan két önálló anyagot helyeztek egymás mellé. Ebből adódik és érthető az itt-ott tapasztalható átfedés, származási listáknál, egyes történeti eseményeknél, amikkel mindkét könyv foglalkozik. A könyvek tanúsága szerint Ezsdrás és Nehémiás kortársak voltak, s életük egy-egy szakaszában együtt munkálkodtak, egyetértésben, Isten népe javán. Mivel Ezsdrás-Nehémiás könyve későbbi korban keletkezett, ezért a h. kánon harmadik részében (Ketubim) kapott helyet, Dániel könyve után, a Krónikák könyve előtt, mivel ez utóbbi kapta meg legkésőbb a kánoni tekintélyt.
A könyv szerzője, keletkezési kora
A könyv belső bizonyságai szerint Nehémiás nemcsak a névadója, hanem a szerzője is a könyvnek. A könyv nagyobb részében Nehémiás első személyben beszél, de a többi részeket sincs okunk elvitatni tőle. A könyv anyaga zömmel olyan, hogy forrásra nem volt szüksége,hiszen a vele és az irányítása alatt történt eseményekről van szó. Ahol pedig forrást használt (az először visszatértek származási jegyzéke),azt meg is említi. Tekintettel arra, hogy a könyv nyilvánvalóan krónikai jellegű, legkésőbb Kr. e. 410 körül írásba foglalták. Az egészen más kérdés, hogy mikor és hogyan lett, az Ezsdrás könyve anyagával együtt, a krónikai történeti mű része. Erre a kérdésre a jelenlegi ismereteink alapján nem tudunk válaszolni.
A könyv felosztása és tartalma
1. Nehémiás Júdea helytartójává lesz (1,1-2,10). Hanáni hírül viszi Nehémiásnak a hazatértek és Jeruzsálem szomorú állapotát (1,1-11). Nehémiás imádságát Isten meghallgatja, Artahsasztá király helytartóként Jeruzsálembe küldi (2,1-10). 2. Az állami élet alapjainak a megvetése (2,11-7,4). Nehémiás elhatározza és elkezdi Jeruzsálem falainak a helyreállítását (2,11-18). Az ellenség csúfolódása (2,19k). A várfal építőinek listája (3,1-32). Az ellenség csúfolódással és erőszakkal gátolja a munkát (3,33-4,8). A várfal építése fegyverrel a kézben (4,9-17). Belső, szociális problémák megoldása (5,1-19). Újabb fenyegetések (6,1-14). A várfal felépül (6,15-7,4). 3. A hazatértek névsora (7,5-72). 4. A vallási élet alapjainak a megvetése (8,1-10,40). A törvénykönyv felolvasása (8,1-12). A sátoros ünnep megtartása (8,13-18). A nép bűnbánati imája (9,1-37). A szövetség megújítása (10,1-40). 5. További intézkedések (11,1-13,3). Jeruzsálem benépesítése (11,1-24). Vidéki városok és falvak letelepedési rendje (11,25-36). Fogságból hazatért papok és léviták (12,1-11). A papok és léviták családfői (12,21-26). Jeruzsálem falainak a felavatása (12,27-47). A keverék nép kizárása (13,1-3). 6. Nehémiás intézkedései visszatérése után (13,10-31). A tized beszolgáltatása (13,10-14). A szombat megszentelése (13,15-22). Az idegen asszonyok elbocsátása (13,23-31).
A könyv teológiai üzenete
Nehémiás élete arról beszél, hogy milyen nagy jelentősége van a személyes hitnek, imádságnak, engedelmességnek, bátorságnak, példaadásnak Isten népe életében, a kapott szolgálat teljesítésében. Nehémiás a szövetség embere: Meghajlik Isten igazsága előtt, és bízik Isten szövetségi hűségében. A nehéz helyzetből nem lehet úgy kijutni, ha az egyik ember a másik ember rovására akar boldogulni, Isten törvényeit pedig semmibe veszi. Az ellenség semmi ereje és ravaszsága sem tudja meghiúsítani azt a jót, amit Isten tervez, s amit hittel, imádsággal, engedelmességgel veszünk az ő kezéből. De a legjobb, legszebb istentiszteleti, szociális, társadalmi reform sem ér semmit a szív megújulása nélkül. Elég volt Nehémiásnak egy kis időre visszamenni a királyhoz, s ugyanazok a bajok jelentkeztek. S ami Nehémiásnál a szív és lélek belsejéből fakadt, az sokaknál csak külső máz volt, s később a merev törvényeskedésbe torkollott. Ezért a krónikai történeti mű záróköve is hatalmas kiáltás az új szövetség után, amikor Isten kitölti Lelkét minden testre, új szívet és új lelket ad, törvényét a szív hústáblájára írja kitörölhetetlenül.
NA
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
