Pecsét, lepecsétel
Pecsét, lepecsétel 1. A régészeti leletek tanúsága szerint a pecsét már a Kr. e. 3. évezredtől ismert Mezopotámiában és Egyiptomban. Szerepe elsősorban jogi természetű: aláírás helyettesítésére vagy hitelesítésére használták, emellett azonban néha egy irat titkosságát volt hivatott biztosítani, sőt az is előfordult, hogy a tulajdonjogot fejezte ki.
A pecsétnek az ókorban két formája volt ismeretes: a ma már nem használatos hengeres, és a mindmáig használt kerek-ovális formájú. Használták már abban a korban pecsétgyűrű formájában is. Egyiptomban pedig szkarabeusz-formában. Anyaga általában féldrágakő vagy drágakő, akkoriban ritkábban fém. A vésete kép, jelenet, írás vagy éppen ezek kombinációja. Néhány jellemző bibliai említése:
Júda zálogul adja pecsétnyomó gyűrűjét (1Móz 38,18). József kezén ott a fáraó pecsétnyomója, ezzel hirdetve József rangját és megbízatását (1Móz 41,42). A pecsétgyűrű vésésének technikáját említi a 2Móz 28,11, míg a Jób 38,14 arról szól, hogy az agyag formálódik a pecsét alatt.
(Megjegyzendő, hogy az ÚF nem minden esetben a pecsét szót használja, hanem a kontextusnak megfelelően jelet, bélyeget is.)
2. A lepecsételés célja valaminek a hitelességét, igaz voltát, vagy a már említett titkosságát bizonyítani, biztosítani, ugyanakkor birtokviszonyt is igazolni - ez utóbbi azután jelképes kifejezésekben élt tovább.
a) Hitelesítő szerepe látható Jeremiás esetében, aki egy szerződést lepecsétel és tanúkkal hitelesít (Jer 32,10k). Részben hitelesítésül, részben a titok megőrzése érdekében használja Jezábel Aháb király pecsétnyomóját, amikor Nábót megölésére utasítja Jezréel véneit (1Kir 21,8).
A pecsételésnek Jézus Krisztus életében is jutott fontos szerep: a feltámadásától félő ellenfelei lepecsételték sírját, abban reménykedve, hogy ezzel megakadályozhatják a sír megnyílását (Mt 27,66).
b) A próféták nemegyszer lepecsételték a vett és leírt isteni kijelentést, részben azért, hogy méltatlanok ne férjenek hozzá, részben ezzel biztosítva fennmaradását megfelelő időre (Ézs 8,16; Dán 12,4; Jel 10,4). A Jel kv.-e 5., 6. és 8. részében olvashatunk a lepecsételt isteni végzésről, és hogy amikor a pecséteket a Bárány feltöri, megkezdődik a titkos akarat nyilvánvalóvá válása és kibontakozik a végidők drámája.
c) A pecsét viselése tulajdonjogot, hovatartozást is kifejezhet: az Énekek 8,6 a menyasszony és vőlegény összetartozását így fejezi ki: tégy engem mint pecsétet a szívedre. Konjáhú (Jójákin) király elvettetésekor ez olvasható: ha pecsétgyűrű volnál is jobb kezemen, onnan is lehúználak (Jer 22,24). Zerubbábelnek pedig éppen kiválasztottságát jelenti: olyanná teszlek, mint a pecsétgyűrű (Hag 2,23).
3. Végül néhány átvitt értelmű, jelképes jelentést hordozó előfordulás: a Róm 4,11 szerint a körülmetélkedés a hit igazságának pecsétje. A korinthusi gyülekezet Pál apostolságának pecsétje (1Kor 9,2). A Szentlélek az örökség záloga, a híveket eljegyző pecsét (Ef 1,13). A szilárd Istenhez tartozás ezzel pecsételődik meg: ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja (2Tim 2,19). A Jel 7,3 és 9,4 szól azokról, akik Istennek elpecsételtek, illetve homlokukon viselik Isten pecsétjét.
HP
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
