Rész, osztályrész
Rész, osztályrész A B-ban a h. hélek, máná, nahalá, a g. merisz, mérosz szavak fordításaként található.
Mennyiségi értelemben egy meghatározott vagy határozatlan részt jelent az egésszel szemben: a nép (1Kir 16,20), a test (Lk 11,36; 1Kor 12,27), a város (Jel 11,13; 16,19) egy része, vagy a töredék, rész szerinti a tökéletessel szemben (1Kor 13,9k).
Osztó értelemben rész, osztályrész valamiből: zsákmányból (1Móz 14,24; 1Sám 30,24), örökségből (1Móz 31,14; Ruth 4,5.10; Jób 42,15; Lk 15,12), ételből, áldozatból (2Móz 29,26; 3Móz 7,33; 8,29; 1Sám 1,4k; Lk 24,42), az országból (4Móz 34,2.14; 36,2; Józs 13,7), Jézus ruhájából (Jn 19,23). Ha valakinek része van valakiből, az azt jelenti, hogy közösségben van vele, ha nincs része belőle, akkor nincs közösségben vele (2Sám 20,1; 1Kir 12,16; Zsolt 50,18; Jn 13,8).
Kiválasztó értelemben Izráel Jahve osztályrésze (5Móz 32,9), hasonlóan Áron és a léviták is, de fordítva is: Izráel, a papok és a léviták osztályrésze Jahve (1Kir 8,53; Zsolt 33,12; Ézs 19,25; 5Móz 4,20; Zsolt 68,10; 4Móz 19,20; 5Móz 10,9; 4Móz 18,21.24; 27,7k; 26,62; Józs 14,4; 18,7). Sokszor az emberen múlik, hogy jó vagy rossz részt választ. A világ emberei az életből veszik ki részüket (Zsolt 17,14), Mária a »jobb részt« választotta (Lk 10,42). Az ember rossz választásába Isten nem nyugszik bele (Ézs 57,6).
Olykor minőségi (2Kor 6,15) és határozói (Ef 4,9) értelemben is előfordul.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
