Szeret, szeretet
Szeret, szeretet Az ÓSZ-ben és az ÚSZ-ben egyaránt központi fogalom. Az ÓSZ-ben, Isten szeretetével kapcsolatban, több más kifejezés is egybetartozik a »szeret« ('áhab) igével, pl. szövetségi hűség (heszed), kegyelem (hén), irgalmazni (riham), hűség ('emet), megbocsátani (szálah). Istennek Izráel iránti szeretetét a B gyakran azzal a képpel fejezi ki, hogy a hűséges férj szereti még a hűtlen feleségét is (ld. Hós 1-3; Ez 23; Ézs 5). A vőlegény és a menyaszszony egymás iránti szeretete valószínűleg Isten és népe kapcsolatára (is) utal az Énekek-ben.
Isten szeretete Izráel kiválasztásának alapja (5Móz 7,7k). Isten, válaszul, önmaga iránti (5Móz 6,5) és a felebarát iránti szeretetet vár (3Móz 19,18). Jézus szerint is e kettős-egy parancsolat a törvény lényege (Mt 22,36kk par).
A h.-ben a »szeretet« főnévnél sokkal gyakoribb az igei alak. Legtöbbször az emberek egymással való kapcsolatát írja le, s csak viszonylag ritkán az Isten és ember közötti kapcsolatot. Az emberek közti szeretet alapja Isten szabadító tette (3Móz 19,34). A »szeretet« szó használata nélkül is hirdeti az ÓSZ az önfeláldozó Szenvedő Szolga példáját (Ézs 53). Hóseás nem csak a házasság képét használja, hanem szól Isten atyai szeretetéről is (11,1kk). Dávid és Jónátán a baráti szeretetre adott szép példát (1Sám 18,1.3; 20,17; 2Sám 1,26).
A klasszikus g.-ben több szó létezik a szeretet gondolatának kifejezésére. Az erósz a másik kívánására épül (magában foglalja a testi szerelmet is). A philia az emberbaráti szeretet kifejezése, mely megbecsülés a másik értékei miatt. A klasszikus g.-ben ritka kifejezés az agapé, mely az ÚSZ-ben gyakran azt a szeretetet jelenti, mely önzetlen, és feltételek nélkül elfogadja a másikat, hogy az majd mássá lehessen.
Jellemző, hogy az ÚSZ-ben nem fordul elő az erósz, ill. igei formája, az eráó. A philia - különböző nyelvtani formákban - gyakori. Összetételekben is előfordul (pl. 2Pt 1,7: philadelphia, »testvérszeretet«; 1Tim 6,10: philargüria, »a pénz szerelme«). A phileó ige főként az emberek egymás közti kapcsolatát írja le (Jn 15,19), de Isten mint Atya is szereti így gyermekeit (Jn 16,27; vö. Jn 11,36 Jézusról mint Lázár barátjáról). Jn 16,27 és 1Kor 16,22 használja ezt a szót az embereknek Jézus iránti szeretetéről.
Az ÚSZ-ben az Isten és ember közötti szeretet-kapcsolat leírására a leggyakrabban használt szó az agapé és igei formája: agapaó. 1Jn 4,8.16 szerint Isten agapé. Istent is csak az ismerheti meg, aki szeret. Bár Jézus szenvedéstörténetében a szó nem fordul elő, Istennek - és magának Jézusnak - emberek iránti szeretete, irgalma az, ami miatt Jézus »odaadja« életét váltságul az emberekért (vö. Mk 14,24.41).
Az ÚSZ szerint Isten a világ iránti szeretetből küldte Fiát (Jn 3,16). Ez kezdeményező szeretet (1Jn 4,19), mert akkor közeledik az emberhez, amikor az még bűnében van (Róm 5,8). E szeretet legteljesebb kifejezése az önfeláldozás (Jn 15,13). Jézus ilyen szeretetét ismerte meg Pál apostol (Gal 2,20).
A szeretet bár nem erőszakol ki választ, mégis viszontszeretetet vár. Isten ezt várta népétől az ÓSZ-ben a szövetségi kapcsolat rendjében. Mikor a B Isten és ember kapcsolatára a házasság képét alkalmazza, ezzel is a szeretet kölcsönösség-igényére utal. Pál apostol a házasságon belüli szeretet-kapcsolat hasonlatával egy »titokról« akar szólni: a Krisztus és egyháza közötti kapcsolatról (Ef 5,21kk, különösen a 32. vers).
Az Isten iránti szeretet elválaszthatatlan az embertárs iránti szeretettől (1Jn 4,20k). Jézus azt a parancsolatot hagyta tanítványaira, hogy egymást szeressék (Jn 13,34k), sőt az ellenség iránt is szeretetet vár el követőitől (Mt 5,44).
A szeretet a keresztyén életforma legfőbb jellemvonása. Erről lehet megismerni Jézus tanítványait (Jn 13,35). A Lélek elsőszámú gyümölcse a szeretet (Gal 5,22), mely egymásnak való szolgálatban mutatkozik meg (Gal 5,13). Pál apostol szerint az ÓSZ-i törvénytől való szabadság nem a teljes törvény eltörlését jelenti, mert a helyesen értelmezett törvény betöltése a szeretet (Róm 13,8-10; vö. Gal 5,14). Az igazi szeretet építi a másikat (1Kor 8,1b).
Pál apostol az elhívottakat, a kiválasztottakat »szeretett«-nek (agapétosz) nevezi (Róm 1,7; Kol 3,12; 2Thessz 2,13). Isten szereti gyermekeit, ezért ők is szeretetben kell éljenek (Ef 5,1k). A szeretet a legfontosabb kegyelmi ajándék, ezért szerepel a Szeretet Himnusza (1Kor 13) a kegyelmi ajándékokról szóló rész közepén (vö. 1Kor 12 és 14). 1Kor 13 leírja, hogy milyen az emberi élet, amikor nincs benne agapé (1-3. versek); mit tesz az életünkben megjelenő szeretet (4-7. versek); és milyen lesz az örökkévalóság: a szeretet mindvégig megmarad, és »nagyobb« a hitnél és a reménynél is (8-13. versek). Barth Károly megjegyzi, hogy a »szeretet« szó helyébe itt Jézus Krisztus nevét lehetne beírni (KD I/2:362). Isten szeretetétől semmi sem szakíthat el (Róm 8,38k; vö. 8,28).
Különösen János apostol hangsúlyozza írásaiban, hogy Isten legdöntőbb jellemvonása a szeretet, s ezért a Benne hívőket is ennek kell jellemeznie (Jn 3,35; 10,17; 15,9; 17,23kk; 21,15kk; 1Jn 3,1.16; 4,12kk; 2Jn 5).
A szeretet tárgya lehet káros, helytelen dolog is, pl. a »sötétség« (Jn 3,19), az »emberek dicsősége« (Jn 12,43) - a világosság és Isten dicsősége helyett. Pál ezért fájlalja, hogy Démász »ezt a világot« szerette, és ezért az apostolt elhagyta (2Tim 4,10).
BP
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
