Tisztelet
Tisztelet H. k-b-d (pielben: »valakit súlyosnak, tekintélyesnek elismerni«), g. timaó, timé. A tisztelet kifejezésének az ÓSZ-ben széles skálája van: »elismer«, »respektál«, »figyelemmel van rá«, »kompetensnek tart«, »megbecsül«, »tisztel«, »nagyra tart«. Ellentéte a q-l-l (pielben: »valakit könnyűnek, megvetésre méltónak találni«).
Sok B-n kívüli dokumentum mutatja, hogy a szülők tiszteletét az egész ókori K-en fontosnak tartották és törvényileg védték. Ebben az összefüggésben kell látnunk az V. parancsolatot is, melynek hátterében az ókori izráeli társadalom áll, ahol 3, néha 4 generáció is együtt élt nagycsaládi kötelékben (2Móz 20,12; 5Móz 5,16; vö. Mal 1,6). A gyermekek kötelessége volt anyagilag is gondoskodni az idős és segítségre szoruló szülőkről. E gondoskodás jelentőségét kiemeli a 3Móz 19,3 párhuzamos helye is, ahol a kabbéd (»tiszteld«) helyett a járéh (»féld«) ige áll. E parancsolatban nyilvánvalóan a szülői tekintély védelméről van szó, amely az anyát mindig az apával együtt említi (2Móz 21,15.17; 3Móz 19,3; 20,9; 5Móz 21,18k; 27,16; Péld 20,20).
A Zsolt 15,4 Tóra-liturgiájában az lehet a szent sátor vendége, aki tiszteli azokat, akik az Urat félik. Amikor Saul arra kéri Sámuelt, hogy adja meg neki a tiszteletet a nép vénei és Izráel előtt, akkor arra kéri őt, hogy mások előtt ismerje el a királyságát. A diplomáciai kapcsolattartásban is tiszteletet kellett tanúsítani a szomszéd népek királyaival szemben (2Sám 10,3; 1Krón 19,3; vö. Bír 9,9). Az Isten emberét azért tisztelik, mert beteljesedik mindaz, amit mond (1Sám 9,6). A bölcsességirodalomból azt is megtudhatjuk, mi az emberi tisztelet alapja (Péld 13,18; 27,18).
Isten tisztelete gyakran az ő magasztalásával azonos (Ézs 24,15; Zsolt 22,24; 86,9.12; 91,15; vö. Ézs 25,3; 43,20). De gyakran használatos a kifejezés Isten általános tiszteletével kapcsolatosan is (Dán 11,38; vö. 5Móz 28,58). Istent tisztelni azt jelenti, hogy őt megillető fontosságot tulajdonítunk neki, azaz elismerjük Istenvoltát (negatív kijelentésekben: Ézs 29,13; 43,23; 58,13; Zsolt 50,23; Péld 14,31). Isten tiszteletének a másik oldala: »Akik engem dicsőítenek, azoknak dicsőséget szerzek, de akik engem megvetnek, gyalázatra jutnak« (1Sám 2,30).
Jézus is hangsúlyozza a szülők tiszteletének fontosságát és feltétlen engedelmességet követel ő is (Mt 15,4; 19,19; Mk 7,10; 10,19; Lk 18,20). A parancsolat magában foglalja a szükséget szenvedő szülők anyagi támogatását is (Mt 15,5k; Mk 7,11k: »korbán-törvény«). Ebben az összefüggésben kell említeni az 1Tim 5,3-at, ahol az apostol arra utasítja Timóteust, hogy az özvegyeket tisztelje, azaz anyagilag is gondoskodjék róluk (vö. még Ef 6,2; Kol 3,20). Átfogóbb jelentésű az 1Pt 2,17, amely arra hív, hogy mindenkinek meg kell adni a tiszteletet: a testvéreket szeretni kell, az Istent félni, a királyt tisztelni.
Pál apostol arra kéri a keresztyéneket, hogy a tiszteletadásban legyenek egymást megelőzők (Róm 12,10). A rabszolgákat inti, hogy saját uraikat méltassák teljes tiszteletre (1Tim 6,1). Az 1Pt 3,7 viszont a férjeket figyelmezteti, hogy feleségüknek adják meg a tiszteletet, »mint örököstársaiknak« az élet kegyelmében (vö. 1Thessz 4,4). A keresztyének mindenkinek adják meg azt, amivel tartoznak: az adószedőnek az adót, a vámot szedőnek a vámot, akinek pedig tisztelettel tartoznak, annak a tiszteletet (Róm 13,7; bár az is feltételezhető, hogy itt a timé, a szövegösszefüggésnek megfelelően, a »vételár« jelentésben szerepel; vö. ApCsel 4,34; 1Kor 6,20; 7,23). Róm 2,7.10 szerint dicsőség, tisztelet és békesség jut osztályrészül azoknak, akik a jót cselekszik.
Isten tisztelete a syn-nál csak negatív fogalmazásban fordul elő (Mk 7,6 par). Teológiai szempontból jelentős Jn 5,23, ahol Jézus ugyanazt a tiszteletet igényli a Fiúnak, mint az Atyának. Ezt azért kérheti, mivel Isten az eszkhatológiai bíró hatalmával ruházta fel. A Fiú tiszteli az Atyát, a zsidók viszont nem hisznek Jézusban, ezért gyalázzák őt (Jn 8,49kk). Aki azonban Krisztusnak szolgál, azt megbecsüli az Atya (Jn 12,26).
VG
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
