Andics Erzsébet
Andics Erzsébet (Bp., 1902. jún. 22. – Bp., 1986. ápr. 2.): történész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1949, r. 1950); Kossuth-díjas (1949). ~ Berei Andor felesége. 1918-tól a KMP tagja. A proletárdiktatúra (1919) idején részt vett az ifjúsági mozgalomban. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált. 1920-tól a bécsi egy.-en tanult. 1921-ben illegális pártmunkára küldték Bp.-re, ahol letartóztatták és 15 évi fegyházra ítélték. 1922-ben a fogolycsere-egyezmény keretében a SZU-ba került, ahol aspiranturát végzett, majd különböző főisk.-kon és egy.-eken tanított. 1943–44-ben vezette a krasznogorszki antifasiszta iskolát. 1945-ban visszatért Mo.-ra. 1946–53-ban az MDP Pártfőisk.-ján a kig.-ja, 1953–54-ben az oktatásügyi min. elsőh.-e, 1954–56-ban az MDP KV Kulturális Osztályának vezetője. A nemzetőrség védelmét kérte 1956. nov. 2-án és a bp.-i Rendőrfőkapitányságon útlevéllel igazolta, hogy szovjet állampolgár s a külföldieknek kijáró bánásmód illeti meg. A rendőrség elfogadta érvelését és a szovjet nagykövetségre kísérték, ő és Berei Andor elhagyták az országot. 1948-50-ben a bp.-i közgazdaságtudományi egy. tanára. 1950–1958 között a Magy. Történelmi Társ., 1950–56-ban az Orsz. Béketanács elnöke. 1950-től nyugalomba vonulásáig (1974) a bp.-i tudományegy. új-és legújabb kori m. történeti tanszékének vezetője. 1946-48-ban az MKP KV póttagja, 1948–56-ban az MDP KV tagja. 1949-től 1957-ig az Elnöki Tanács tagja. Kezdetben XX. sz.-i m. történelemmel utóbb főként 1848–49 történetének kérdéseivel foglalkozott. – F. m. Munkásosztály és nemzet (Bp., 1945); Igazságos és igazságtalan háborúk (Bp., 1945); Fasizmus és reakció Magyarországon (Bp., 1945); A Magyar Komunista Párt nemzeti párt (Bp., 1946); Nemzetiségi kérdés, nemzetiségi politika (Bp., 1946); Ellenforradalom és bethleni konszolidáció (Bp., 1946); Demokrácia és szocializmus 1918–19-ben (Bp., 1948); Az egyházi reakció 1848–49-ben (Bp., 1949); Kossuth harca a reakció ellen (Bp., 1952); A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848–1849-ben (I–III, Bp., 1952–81); A magyarországi munkásmozgalom az 1848–1849-es forradalomtól és szabadságharctól az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomig (Bp., 1954); Kossuth harca az árulók és megalkuvók ellen a reformkorban és a forradalom idején (Bp., 1955); A Habsburgok és Romanovok szövetsége (Bp., 1962; németül Bp., 1963); Metternich és Magyarország (Bp., 1975). – Irod. Bogyay Tamás: Történetírás-történetkutatás (Új Látóhatár, 1979. 3–4. sz.); Diószegi Mária: A. E. műveinek bibliográfiája (Tört. Szle, 1982. 3. sz.); Erényi Tibor: A. E. (Párttört. Közl., 1986. 2. sz.); Ember Győző: A. E. (Magy. Tudomány, 1986. 12. sz.); Glatz Ferenc–Kosáry Domokos: Tudományunk az ötvenes években. Az átpolitizált történelem (interjú, riporter Lukácsi Béla, Élet és Tud., 1990. 23. sz.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
