Ányos Pál István
Ányos Pál István (Nagyesztergár, 1756. dec. 28. – Veszprém, 1784. szept. 5.): költő, a korai felvilágosodás, a II. Józseffel szembeni nemesi-nemzeti ellenállás poétája. Ősei dunántúli középnemesek voltak. Győrben, Komáromban, Veszprémben, majd a pálosok pápai isk.-jában tanult. 1772-ben maga is belépett a rendbe. Rövid ideig a márianosztrai kolostorban élt (itt ismerkedett meg Virág Benedekkel), 1774-ben a rend a nagyszombati egy.-re küldte. 1776-ban bölcsészeti doktorátust szerzett. Nagyszombatban kötött barátságot az ott katonáskodó Barcsay Ábrahámmal. 1777-ben az egy.-mel együtt Budára költözött. Az itt eltöltött négy esztendő alatt ismertté vált a kor m. írói előtt. Szoros kapcsolatba került Virág Benedekkel, Orczy Lőrinccel és Bessenyei Györggyel, akik bevonták őt irodalmi és irodalompolitikai terveikbe is. Bessenyei a Francia Akadémia mintájára tervezett Hazafiúi Magyar Társaságban ~nak a másodtitkári tisztet szánta. Rövidesen meg kellett válnia az eleven budai szellemi élettől. A szerzetesi hivatásában csalódott költőt a rend 1781-ben a Nyitra vm.-i felsőelefánti kolostorba rendelte. A remetei magányban élő, testileg, lelkileg összetört ~t 1782-ben a pálosok székesfehérvári gimn.-ába helyezték tanítani. Élete utolsó hónapjaiban Veszprémben élt. ~ a m. irodalmi népiesség és a felvilágosult politikai líra szerény, de első előfutára, a m. szentimentalizmus jeles alakja volt. Életműve később szervesen beolvadt a m. irodalom későbbi nagyjainak (pl. Csokonai, Berzsenyi) alkotásaiba. Nem volt termékeny alkotó, az utókor mindössze negyven versét és kb. félszáz költői levelét ismeri. Csonkán maradt ránk II. Józsefről írt szatírája, a Kalapos király. Verseinek első kiadása Batsányi János gondozásában jelent meg (Bécs, 1798). – M. Á. P. versei (Bp., 1907). Irod. Császár Elemér: Á. P. (Bp., 1912); Bóka László: Á. P. emlékére (Bp., 1958).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
