Börzsönyi-Kollarits Ferenc
Börzsönyi-Kollarits Ferenc (Bp., 1901. okt. 26. – Bp., 1963. aug. 23.): festő. Villanyszerelőként dolgozott. Művészi tanulmányait Podolini-Volkmann Artúr szabadiskolájában kezdte, ide három évig járt. 1923-ban Párizsba utazott, 1924-25-ben a Julian Akad. növendéke volt. Bp.-re való visszatérése után egy ideig részt vett a művészeti életben, majd 1930-tól 1945-ig visszavonult. 1945 után aktívan bekapcsolódott a képzőművészet újjászervezésébe, 1946-tól feloszlásáig tagja volt az Európai Iskolának. 1946-tól 1961-ig visszavonultan alkotott, utolsó éveiben ismét részt vett kiállításokon. Műveit a természeti látvány ihlette ugyan, de élményeit erősen átfogalmazta. Valamennyi képébe belevetítette feszültségekkel teli világlátását, borongós hangulatait. Az 1924-1930 között sötét színekkel festett erőteljes kompozícióin impresszionisztikus hangvétel érződik. Az 1940-es években főként lehangoló külvárosi tájakat festett. Erőteljes formák, monumentális kompozíció jellemzi műveit. Az MNG-ben 1967-ben volt emlékkiállítása. – F. m. Ilonka (1926); Muskátlik az ablakban (1934); A Bánki tónál (1946); Borús táj (1950); Dunapart (1958). – Irod. M. Heil Olga: Katalógus-előszó az emlékkiállításhoz (1967).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
