Csohány Kálmán
Csohány Kálmán (Pásztó, 1925. jan. 31. – Bp., 1980. ápr. 2.): grafikus, Munkácsy-díjas (1964, 1967), érdemes művész (1974). Salgótarjánban érettségizett. A II. világháborút Csíkban fakitermelőként élte át, 1945-46-ban Pásztón vasúti pályamunkásként dolgozott, 1946-47-ban Nagybátonyban volt szénbányász. 1947-1952 között a Képzőművészeti Főisk.-n tanult, Koffán Károly, Hincz Gyula, Ék Sándor és Konecsni György irányításával. A m. művészek érdekeit képviselve vett részt a művészeti közéletben, 1975-től haláláig a bp.-i Képzőművészeti Szakközépisk.-ban tanított. A hatvanas évek grafikus nemzedékének egyik meghatározó egyénisége volt. Rézkarcain, tusrajzain és litográfiáin a népi szimbolika érzelemgazdag, tömör balladai hangvétellel jelenik meg. Az indulatteli, ugyanakkor szűkszavú grafikai vonalvezetés komor, fájdalmas látomásait közvetítik. Visszatérő motívumai: madarak, fák, szárnyas angyalok, kapuk. Fontosabb képgrafikái: Bezárt kapuk (1964); A Katona (1965); A Fekete bárány (1965); Őszi fények (1967); Szorongás (1973); Tojásszedő (1973); Falum eltűnt figurái (1975); Ketten (1975); Cigánydalok-sorozat (1977). Könyvillusztrátori tevékenysége is jelentős, a m. és a világirodalom remekműveihez készített nagyszerű illusztrációkat (Szaltikov-Scsedrin: Külföldön c. könyve; Tamási Áron, Tersánszky J. Jenő, József Attila, Áprily Lajos, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Déry Tibor művei). Festett síkkerámia terveit Hódmezővásárhelyen égette ki. 1952 óta a mo.-i és külföldi tárlatok és nemzetközi grafikai biennálék rendszeres kiállító művésze volt. 1964-ben nagyobb anyaggal vett részt a Velencei Biennálén. Fontosabb kiállításai Bp.-en 1965-ben, 1973-ban, 1978-ban voltak. Külföldi kiállításait Ausztriában, Olaszo.-ban, Bulgáriában és Lengyelo.-ban rendezték meg. Művészete elismeréseként 1958-1961; között Derkovits-ösztöndíjat kapott. 1967-ben a Miskolci Grafikai Biennálé nagydíját, 1971-ben a Dürer-kiállítás nagydíját, 1972-ben a Dózsa-kiállítás I. díját nyerte el. Tornyai-plakettel 1970-ben, Munkácsy-emlékéremmel 1975-ben tüntették ki. Emlékkiállítását 1980-ban Miskolcon és Debrecenben, 1981-ben a bp.-i Vigadó Galériában és az olaszo.-i Alfonsinében, 1982-ben az MNG-ben rendezték meg. Szülőhelyén, Pásztón igen sok alkotását őrzik. Félszáznál több műve a Ráday Múz. Szíj Rezső-Kovács Rózsa-gyűjteményében található. – Irod. Solymár István: Mai magyar rajzművészet (1972); Horváth György: A szűkszavúság grafikusa (Művészet, 1973. 3. sz.); Solymár István: Cs. K. (Bp., 1976); B. Supka Magdolna: Csohány rajzok (Békéscsaba, 1983).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
