Erdélyi József
Erdélyi József (Újbátorpuszta, 1896. dec. 30. – Bp., 1978. okt. 4.): költő, Baumgarten-díjas (1929, 1931, 1933). Isk.-it Nagyszalontán, Déván és Mezőtúron végezte. 1915-től harcolt az I. világháborúban az orosz fronton. 1918-ban a debreceni egy.-en jogot hallgatott, majd Bp.-en beállt vöröskatonának, s a román fronton harcolt. A 20-as években gyalog bejárta az országot. Első versei 1921-ben a Nyugatban jelentek meg. Első kötetei (Ibolyalevél, 1922, Világ végén, 1924) a népdalok egyszerűségét, a Petőfi-hagyományt idézték a modern ember érzékenységével. Szegényparaszti indulatát megfogalmazva a népi mozgalom előfutára lett. 1923-tól az Est-lapok munkatársaként dolgozott, 1931-ben Párizsban járt. Verseit a Nyugat, a Válasz, a Magyar Csillag közölte. Nyelvészettel is foglalkozott (Eb ura fakó, 1937). A fasiszta ideológia hatására szélsőjobboldali pártokkal lépett kapcsolatba, a háború alatt antiszemita verseket jelentetett meg. 1944-ben Nyugatra távozott, majd Romániában bujkált, 1947-ben önként jelentkezett a hatóságoknál. Elítélték háborús bűnösként. Szabadulása után (1950) ismét bekapcsolódott az irodalmi életbe, Visszatérés c. verseskötetével 1954-ben. – M. Délibáb és szivárvány (versek, Pápa, 1927); Az utolsó királysas (versek, Pápa, 1928); Tarka toll (versek, Pápa, 1931); Felkelt a nap (versek, Bp., 1933); Negyedik rapszódia (Bp., 1937); Fehér torony (válogatott versek, Bp., 1938); Örök kenyér (verses elbeszélés, Bp., 1938); Látjátok feleim. A Halotti beszéd költészete (esszé, Bp., 1939); Emlék (versek, Bp., 1944); Niobe (Hitregék, Kecskemét, 1941); Fegyvertelen (önéletrajz, Bp., 1942); A harmadik fiú (önéletrajz, Bp., 1942); Toldi-kéz (versek, Bp., 1943); Visszatérés (versek, Bp., 1954); Csipkebokor (válogatott versek, Bp., 1955); Arany ménes (versek, Bp., 1959); Szőlőfürt (versek, Bp., 1965); Aranylakodalom (válogatott versek, Bp., 1972); Zengő csillag (versek, Bp., 1976); Csontfurulya (versek, Bp., 1979); Aranyalma (versek, Bp., 1982); Minden élők útján (versek, Bp., 1982). – Irod. Vadas József E. J. költészetéről (Irod. tört., 1974. 1. sz.); Kovács Kristóf András: E. J. versépítése (Literatura, 1976. 2. sz.); Pomogáts Béla: E. J. költészete és a népies hagyomány (Irod. tört. Közl., 1977. 1. sz.); Sz. J.: Mezőtúri diákévek. Beszélgetés E. J. költővel (Szolnokmegyei Néplap, 1978. máj. 27.); Bata Imre: E. J. halálára (Élet és Irod., 1978. 40. sz.); Fodor András: E. J. (Forrás, 1979. 1. sz.); Szamos József Halva halhatatlan. E. J. (Új Látóhatár, 1979. 4-5. sz.); Kristó Nagy István: E. J. emléke (Confessio, 1980. 1. sz.); Kiss Tamás: Emlékek E. J.-ről (Alföld, 1984. 12. sz.); Medvigy Endre és Moser Zoltán írása E. J. verseiről (Holnap, 1991. 3. sz.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
