Fekete Nagy Béla
Fekete Nagy Béla (Mecsekszabolcs, 1905. ápr. 5. – Bp., 1983. nov. 1.): festő. A Műegy. Gépészmérnöki Karán tanult, majd a Képzőműv. Főisk.-n szerzett rajztanári diplomát (1933). 1930-tól volt az UME (Új Művészek Egyesülete) tagja. 1934-ben részt vett a Szocialista Képzőművészek Csoportjának megalakításában. Kállai Ernővel való barátsága sokban hozzájárult művészi gondolkodásmódjának formálódásához. 1937-ben készítette első pittkrétarajzait. 1938-39-ben Párizsban, ill. Dél-Franciao.-ban élt. 1939-ben rövid ideig katona volt; 1940-től részt vett a Szocialista Képzőművészek Csoportjának újjászervezésében. 1939-1944 között feleségével, Barta Évával Henger utcai kerámiaműhelyükben dolgoztak. 1944-ben készítette első nonfiguratív ceruzarajzait. 1945-től részt vett az Európai Isk. megalapításában. 1946-47-ben az Elvont művészet I-II. csoportkiállításon szerepelt; egyéni kiállítása a Galéria a Négy Világtájhoz helyiségében volt 1947-ben. Ellentétbe került a kultúrpolitikával; 1949-ben abbahagyta képzőművészeti tevékenységét. A Magy. Gyárépítő Vállalat vezérig.-ja, 1950-1964 között a 21. sz. Építőipari Vállalat, majd az Iparterv mérnöke; hőerőművek tervezésében vett részt. Nyugdíjazásától (1964) újra alkotott, elsősorban viaszpasztell technikával. 1978-ban a pécsi Janus Pannonius Múz.-ban volt egyéni kiállítása. Fontosabb csoportkiállításai: Bp.: UME III. kiállítása, Nemzeti Szalon (1931), Tamás Galéria (1932), UME-kiállítás (1933, 1934), Tamás Galéria (1944), Elvont művészet II. (1947), Szalmássy Galéria (1947), Csók Galéria (1962), Fővárosi Művelődési Ház (1969), Óbuda Galéria (1982), Bp. Galéria (1984); Szentendre (1968, 1977); Székesfehérvár (1969, 1973); Szombathely (1977). Rajzait, képeit-változó arányban – a szürrealizmus és a konstruktivizmus stílusjegyei jellemzik. – Ismert képei: Szentlászló (1938); Emlékezés (1939); Női akt (1939); Négerek (1940); Térkép (1947); Menedék III. (1949); A vörös gyűrű (1966); Katowice (1967); Kőhegy (1969); Fekete nap (1973); A bika (1974); A Gyilkos tó lakói (1975). – Irod. Nagy Tibor: Az absztrakt művészek galériája körül (Nagyvilág, 1947. máj. 1.); Hamvas-Kemény: Forradalom a művészetben (Bp., 1947); Pogány Ö. Gábor: A magyar festészet forradalmárai (Bp., 1947); Németh Lajos: A szocialista képzőművészek csoportjának története (Bp., 1952); Mezei Ottó: F. N. B. újabb képeiről (Magy. Építőművészet, 1967. 6. sz.); Bálint Endre: Konstruktív tendenciák a magyar művészetben (Magy. Műhely, 1968. 1. sz.); Szabó Júlia: Gondolatok a szentendrei festészetről (Jelenkor, 1970. 3. sz.); Beke László: Magyar nem-ábrázoló művészet (Kritika, 1973. 4. sz.); Haulisch Lenke: A szentendrei festészet (Bp., 1977); Csapó György: Festőállvány és igazgatói iroda (Petőfi Rádió, 1978. nov. 3.); Horváth Béla: Beszélgetés F. N. B.-val (Művészet, 1980. 3, 10. sz.); Csapó György: Beszélgetés F. N. B. festőművésszel (Magy. Nemzet, 1982. júl. 3.); Major Máté: F. N. 3. halálára (Élet és Irod., 1983. 46. sz.); Dokumentumok F. N. B. hagyatékából (Közli, bev. Pataki Gábor, György Péter, Ars Hung., 1985. 2. sz.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
