Gábor György
Gábor György (Bp., 1913. dec. 17. – Bp., 1979. jún. 8.): orvos, belgyógyász, kardiológus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1965). A középisk. elvégzése után két évig a bp.-i Állatorvosi Főisk. hallgatója, majd 1938 márc.-ában a pécsi egy. orvostudományi karán fejezte be tanulmányait. Diplomája elnyerése után 1938-40-ben a bp.-i Maglódi úti (akkori Horthy Miklós) Kórházban, majd 1940-41-ben a Rókus Kórházban, 1941-1944 között a bajai kórház klinikai és diagnosztikai osztályain, 1945-46-ban Bp.-en a MÁV-kórházban, 1946-48-ban A Bp.-i Orvostudományi Egy. I. sz. Belklinikáján volt díjtalan gyakornok. 1948. szept. 1-jén fizetéstelen, 1949-ben fizetéses tanársegéddé nevezték ki. 1951-ben a III. sz. Belklinikán egy.-i docensi kinevezést kapott, 1959-ben a II. sz. Belklinikán lett docens. A Semmelweis Orvostudományi Egy. IV. sz. Belgyógyászati Klinikájára, a kardiológiai tanszékre egy.-i tanárrá és az Orsz. Kardiológiai Intézet ig.-jává 1966-ban nevezték ki, és haláláig itt dolgozott; 1977-től mint az Intézet főig.-ja. 1948-tól végzett önálló tudományos munkát. Kedzetben főleg az elektrocardiographia (EKG) érdekelte, később a szív dinamikája foglalkoztatta. E tárgykörből védte meg doktori disszertációját. Az 1970-es években a szív saját vérellátása, a koronáriakeringés pathomechanizmusa volt kutatási tárgya. Munkásságának is köszönhető a m. kardiológia magas szintje, nemzetközi tekintélye és az, hogy az Orsz. Kardiológiai Intézet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik referenciaközpontja lett. A kardiológia tárgyköréből közel száz tudományos dolgozata jelent meg, és mintegy tíz könyv és könyvfejezet is őrzi munkássága eredményeit. 1958 óta a Nemzetközi Kardiológiai Társ., valamint az Európai Kardiológiai Társ. minden kongresszusán részt vett, előadást tartott. Megalakulásától elnöke volt a Magyar Kardiológusok Társának, vezetőségi tagja, ill. tagja volt több m. és külföldi orvosi társ.-nak. 1969-től az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kinevezett szakértője. Főszerk.-je volt a Cardiologia Hungarica c. folyóiratnak, szerk. bizottsági tagja az Orvosképzés, Excerpta Medica, valamint az Acta Medica Hungarica c. folyóiratoknak. 1953-ban megbízást kapott a Bp.-i Orvostudományi Egy. Marxizmus-Leninizmus Tanszéke vezetésére. 1959-1964 között a bp.-i egy. Általános Orvostudományi Karának dékánh.-e, majd az Egészségügyi Min. külső munkatársaként folytatta az oktatási reform terén megkezdett munkásságát. – F. m. Angina pectoris-myocardium infarctus (Bp., 1963); Szívbetegségekről-szívbetegeknek (Bp., 1964); Cardiologia az orvosi gyakorlatban (Bp., 1972).– Irod. Honti József G. Gy. kardiológus professzor munkássága (Magy. Nemzet, 1988. dec. 15).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
