Johan Béla
Johan Béla (Pécs 1889. szept. 6. – Bp., 1983. ápr. 11.): orvos, patológus, mikrobiológus, államtitkár. ~ 1907-ben került Bp.-re. 1909-ben az I. sz Anatómiai Intézetben demonstrátor, majd gyakornok. 1912-ben Genersich Antalnál szerezte meg orvosi oklevelét, ekkor került az I. sz. Kórbonctani Intézetbe mint díjtalan gyakornok. 1913-ban díjas gyakornok, 1914-ben tanársegéd, 1924-ben adjunktus. Egy.-i magántanárrá 1919-ben habilitálták, 1927-ben elnyerte az egy.-i rk. tanári címet. Az I. világháború idején a hadsereg részére nagy mennyiségben kolera- és tífusz-vakcinákat készített. 1919-ben egy.-i állása mellett az István-kórház kórboncnok-főorvosává nevezték ki. 1922-ben meghívást kapott az USA-ba, ő az első Rockefeller-ösztöndíjas. A világhírű kórboncnok, Mallory mellett dolgozott. Egy évet töltött az USA-ban, majd a következő két évben Európa különböző államaiban tanulmányozta az oltóanyagok termelését, a közegészségüggyel kapcsolatos laboratóriumi munkát és annak rendszerét. Itthon megszervezte a Phylaxia Szérumtermelő Intézetben 1924-ben a human oltóanyagok termelésével foglalkozó osztályt. Mo.-on elképzelése szerint készültek a Közegészségügyi Intézet épületének tervei. 1925-ben nevezték ki az intézet ig.-jává. Vezetése mellett megszervezték a falusi egészségügyi szolgálatot (zöldkeresztes védőnők). Az ún. mintajárásokban kidolgozták az egészségvédelmi munka (Zöldkeresztes Munka) egységes áll. rendszerét. Munkájának lényegét a több nyelven kiadott Gyógyul a magyar falu c. könyvében ismertette. Államtitkársága alatt 1935-44-ben több közegészségügyi tárgyú törvénytervezetet készített. Ennek alapnán történt a tisztiorvosi kar (1936), majd a községi-körorvosi kar (1940) államosítása. ~ újjászervezte az Orsz. Közegészségügyi Tanácsot. Jogszabállyal biztosította az ország öszszes orvosi állásának betöltésekor a központi szakmai elbírálást. A II. világháború után megalapozatlan támadások érték korábbi államtitkári munkájával kapcsolatban é külföldi tudományos kapcsolatai miatt. 1945-től 1948-ig az ipari mikrobiológia területén dolgozott, a Phylaxia human osztályán, Penicillin-kutatásai alapján került forgalomba az első m. penicillin-készítmény, a Fungin (1947) Később a Gyógyszeripari Kutató Intézet antibiotikum laboratóriumát szervezte meg. Itt és a Chinoinban, majd újra a Phylaxiában munkatársaival antibiotikumok előállításán dolgozott. 1962-től a Kőbányai Gyógyszerárugyárban a B12 vitamin termelésével és takarmányozási célokra való előállításával foglalkozott. Több újítását és szabadalmazott találmányát sikerrel használta fel a hazai gyógyszeripar. Számos elismerésben és kitüntetésben részesült; 1974-ben elsőként tüntették ki a Manninger-emlékéremmel. 1982 őszén a Magy. Pathologusok Társ.-a elsőként tüntette ki az 1982-ben alapított Baló József-emlékéremmel. – Irod. Honti József J. B. emlékezete (Magy. Nemzet, 1983. ápr. 29.); Alföldy Zoltán: J. B. (1889-1983) (Orv. Hetil. 1983.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
