Jolánkai Gyula
Jolánkai Gyula (Ószivác, 1906. nov. 15. – Bp., 1976. okt. 20.): tervező és műtárgyépítő mérnök. Tanulmányait a bp.-i József Műegy. mérnöki karán 1929-ben végezte, majd a vízügyi szolgálat tagja lett. Munkásságának első szakaszában (1929–49) különböző vízügyi hivatalokban, majd az Orsz. Vízügyi Főig.-ság építkezéseinél és tervezéseinél dolgozott. Főbb munkaterületei a Kikötői Kormánybiztosság, a Soroksári Dunaág Munkálatainak Kirendeltsége, valamint Szolnok és a Közép-Tisza-vidék. 1950–1962 között a Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV), majd 1962–1969 között a Vízügyi Tervező Vállalat tervezési osztályát vezette és orsz. jelentőségű vízügyi létesítmények tervezését irányította: a Tiszalöki Vízlépcső és a Keleti Főcsatorna általános tervei, az ajkai, a tiszapalkonyai, a pécsi és az oroszlányi hőerőmű vízellátása, a mohács-pécsi vízvezeték, a mohácsi farostlemezgyár kikötője, a Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő fejlesztése, a Dunai Vasmű és a Lenin Kohászati Művek szivattyú-telepe stb. Több, a népgazdaságnak nagy megtakarítást eredményező megoldást dolgozott ki, mint pl. a Keleti Főcsatorna több feladatú torkolati zsilipjének elvi megoldása, a Dunai Vasmű és a bp.-i felszíni vízmű szivattyútelepei telepítésének gazdaságos megoldása stb. Elkészítette a több feladatú Duna-Tisza-csatorna eszmei tervét, amelyet az orsz. vízgazdálkodási keretterv távlati tervként iktatott programjába. 1963-ban az aszály sújtotta afrikai országoknak nyújtott Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) segélyprogram keretében az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértőjeként működött. ENSZ szolgálatot vállalt: 1963–66-ban Ghana vízkészlet-gazdálkodási és mezőgazdasági területhasznosítási kerettervének hidrológiai előkészítését és kidolgozását irányította. 1966-tól D-Jemen részére készített tervet az ország vízgazdálkodásának fejlesztésére. 1967-től 1970-ig Szomália vízgazdálkodási tervezési munkálatait irányította. 1970-ben hazatérve a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Int.-ben (VITUKI) tudományos tanácsadóként és osztályvez.-i beosztásban az árvédelmi gátak védőképességének növelésére irányuló kutatásokat irányította és előkészítette az Irányelvek az árvédelmi létesítmények védőképességének fokozására c. VITUKI kiadványt. 1971-től az Orsz. Vízgazdálkodási Hivatal (OVH) megbízásából a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei beruházásának központi vezetője. Több terv-változatot dolgozott ki a m.–csehszlovák Duna-szakasz kétlépcsős vízerőhasznosítására is. Szakirodalmi munkássága, mely elsősorban a víziközlekedés és csatornaépítés témakörét öleli fel, terjedelmével és szakmailag egyaránt jelentős. – F. m. Duna–Tisza közi hajózható öntöző és vízerőtermelő főcsatorna (Vízügyi Közl., 1953. 2. sz.); A Tiszavölgy északi része vízhiányának pótlása a Dunából átvezetett víz dombvidéki tárolásával (Vízügyi Közl., 1957. 1-2. sz.). – Irod. Horváth Sándor: J. Gy. (Vízügyi Közl., 1977. 1. sz.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
