Kármán Mór
Kármán Mór (Szeged, 1843. dec. 25. – Bp., 1915. okt. 14.): pedagógus, művelődéspolitikus. ~ Tódor apja. 1862-től a bécsi egy.-en filozófiai és filológiai tanulmányokat folytatott. 1866-ban a bp.-i egy.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1869–71-ben Lipcsében Tuiscon Ziller mellett tökéletesítette pedagógiai ismereteit. 1872-ben a pesti egy.-en magántanár lett. 1872-től 1897-ig az elgondolásai alapján szervezett gyakorló főgimn. vezető pedagógiatanára, az egy.-i tanárképző intézet filozófia- és pedagógiatanára. 1909-től az egy.-en a neveléstan, lélektan, etika ny. r. tanára. 1873-tól 1883-ig az Országos Közoktatási Tanács titkára, a Magyar Tanügy c. folyóirat szerk.-je. Széles körű elméleti és gyakorlati működést fejtett ki a m. pedagógia korszerű szintre emelése, az oktató-nevelőmunka hatékonyabbá tétele, a polgári köznevelés alapjainak megteremtése érdekében. A pedagógia első haladó szellemű polgári elmélkedője Mo.-on, bár az általa elfogadott és részben korszerűsített herbarti elméletnek negatívumai is voltak (formalizmus, a régi nemesi latinos-retorikus műveltség továbbéltetése stb.). – Gimnáziumi tanterve (1879) és módszertani munkái több évtizeden át meghatározták a mo.-i középfokú iskolák munkáját. – F. m. Az ember tragédiája (1906); Pedagógiai dolgozatai (I–II. Bp., 1909); Közoktatásügyi tanulmányok (I–II. Bp., 1906–11); A közoktatás egysége és a tanulmányok szervezete (Bp., 1911); Ethikája (Bp., 1921). – Irod. Weszely Ödön K. M. Emlékbeszéd (Bp., 1917); Felkai László: Adalékok K. M. oktatástanához (Bp., 1957); Faludi Szilárd: K. M. (Köznevelés, 1965. 19. sz.); Felkai László: K. M. emlékezete (Ped. Szle, 1965. 12. sz.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
