Lisznyai Szabó Gábor
Lisznyai Szabó Gábor (Bp., 1913. dec. 8. – Bp., 1981. máj. 22.): zeneszerző, orgonaművész, egyházkarnagy, tanár. Zenei tanulmányait a bp.-i Fodor Ernő Zeneisk.-ban kezdte; 1931-től a bp.-i Zeneműv. Főisk.-n zeneszerzést és liturgiát tanult Siklós Albert és Harmat Artúr; karnagyképzést Unger Ernő; karéneket Ádám Jenő, orgonát Zalánfy Aladár irányításával. 1937-ben Dohnányi Ernő vezetésével sikerrel végezte el a művészi tanfolyamot és oklevelet nyert. 1938-39-ben a Bencés Főgimn. énektanára; 1940-42-ben a Budai Zeneak. zongora-; 1942-44 között a Nemzeti Zenede zeneszerzés tanára; 1947-től 1949-ig a bp.-i Zeneműv. Főisk. tanára. 1950-től 1971-ig a bp.-i Dohány utcai zsinagóga orgonamestere. 1958-tól 1959-ig a váci zeneisk. tanára. 1964-től az Orsz. Egyházzeneművészeti Bizottság tagja. Súlyos bénulásos betegsége ellenére zeneszerzői munkásságát haláláig folytatta. – F. m. 15 mise, Requiem, Te Deum, Himnusz, Kantáta, két vonósnégyes, két hegedű-zongora szonáta, orgonaszonáták. Kamarazenei műveket, kórusműveket, dalokat is írt Ady, József A., Weöres S. verseire. Orgona és kórusműveiből hanglemez-felvételek készültek. Műveit Európa számos városában, Kínában s Japánban is játsszák. – Irod. Forrai Miklós: Tanúságot teszek… (Bp., 1981); Tóth Sándor: In memoriam L. Sz. G. (Új Ember, 1981); Somló Andor: Emlékezés egy igaz emberre (Bp., 1981).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
