Molnár Endre
Molnár Endre (Bp., 1904. febr. 5. – Bp., 1973. márc. 25.): kultúrmérnök. Oklevelét a bp.-i műegy.-en szerezte (1927). Tevékenységét a győri folyammérnöki hivatal napidíjas mérnökeként kezdte, majd 1929-ben a szombathelyi kultúrmérnöki hivatalhoz nevezték ki. A debreceni kultúrmérnöki hivatalban dolgozott (1930-48), 1944-től mint hivatalvezető. Elsősorban a belvízrendezés, öntözés, valamint a halászat-tógazdálkodás kérdéseiben szerzett nagy tapasztalatokat. 1944-ben megbízást kapott a debreceni ideiglenes kormánytól az új vízügyi szolgálat megszervezésére. Legfőbb érdeme volt az 1945. évi téli-tavaszi tiszai árvízveszély elhárítása, a háborús cselekmények során megrongálódott ár- és belvízvédelmi művek gyors helyreállításával. Az államosítás adta lehetőségeket hasznosítva jelentősen hozzájárult az öntözés és a rizstermelés fejlesztéséhez. 1951-ben Bp.-re helyezték az ekkor alakult Mezőgazdasági Vízépítő Tervező Intézethez (MEVITERV). Közreműködött a Nemzetközi Öntözési és Belvízrendezési Bizottságban a Magy. Nemzeti Bizottság tagjaként. Több tanulmánya jelent meg szaksajtóban. 1968-ban vonult nyugalomba. – F. m. A debreceni kultúrmérnöki hivatal szerepe a debreceni kormány mellett (Vízügyi Közl., 1945. I–4. sz.); A tiszalöki öntözőrendszer belvízrendezési feladatai (Vízügyi Közl., 1957. 3. sz.). – Irod. M. E. (Vízgazdálkodás, 1973. 2. sz.); Károlyi Zsigmond-Nemes Gerzson: A Közép-Tisza-vidék vízügyi múltja. III. A vízgazdálkodás eredményei (1945-1975) (Bp., 1976).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
