Nagy Károly
Nagy Károly (Rév – Komárom, 1797. dec. 6. – Párizs, 1858. márc. 2.): matematikus, csillagász, közgazda és publicista, az MTA tagja (l. 1832, r. 1835). 1819-ben a bécsi egy. kémiai karára iratkozott be, utóbb arab nyelvet, közgazdaságtant és matematikát tanult. Két évig a bécsi obszervatóriumban Littrow mellett volt gyakornok. Hazatérve előbb Károlyi Lajos gr., majd 1838-tól Batthyány Kázmér gr. pénzügyeinek intézője: Hosszabb tanulmányutakat tett Párizsban; Brüsszelben s ennek során ismerkedett meg az utópista-szocialista tanokkal s azok híve lett. 1834-ben Angliába, onnan az USA-ba utazott, tanulmányozta az oktatásügy és a népművelés helyzetét, meglátogatta a jelentős tudományos intézményeket. Amerikai útja során a polgári demokrácia követőjévé vált, nézetei később egyre jobban a baloldali irányzatok felé tolódtak, de radikális gondolatai sok utópisztikus elemet is tartalmaztak. Számos közgazdasági és politikai tárgyú cikke jelent meg a Társalkodó, a Tudományos Gyűjtemény, a Figyelmező, az Athenaeum c. folyóiratokban. 1834-ben Londonban az MTA költségén m. nyelven kiadta Babbage Charles logaritmustáblázatát (A természetes számok logarithmái). 1837 – 1842 között A Magyar Tudós Társasági Név-Könyv és Asztronómiai Napló csillagászati tábláit szerk. A méterrendszer bevezetése érdekében ő hozta be az első méterés kilogramm-etalonokat Párizsból, 1845-ben hazatérve Batthyány Kázmér birtokán Bicskén telepedett le, itt egy csillagászati obszervatórium felépítését tervezte m. matematikusok és csillagászok képzésére. Batthyány e célra 100 000 Ft-os alapítványt tett. ~ ezt megelőzően 1847-ben kisebb vizsgálótornyot építtetett s saját költségén műszerekkel is felszerelte. A szabadságharcban nem vett részt. 1849-ben néhány hétig a pesti Újépület foglya volt. Csillagvizsgálóját az államnak adományozta. 1853-tól felváltva Bécsben és Párizsban élt. – F. m. Elemi arithmológia (Bécs, 1835, az MTA nagyjutalmát kapta); Elemi algebra (Bécs, 1837); A kis számító (Bécs, 1837); A kis geometra. A terjedtség tudomány alapelvei (Bécs, 1838); A magyarországi mértékek (Pest, 1839); Astronómiai napló Kalendáriom 1840 (Pest, 1840); Considération sur les cométes (Paris, 1862); Mémoires sur le système solaire (Paris, 1862); Die Sonne und die Astronomie (Leipzig, 1866). – Irod. Kondor Gusztáv: Emlékbeszéd N. K. fölött (Ért. a Mathem. Tud, köréből V., 1. sz. 1879); Jelitai József: N. K. és bicskei csillagvizsgálója (Csillagászati L. 1941. 3. sz.); ifj. Bartha Lajos: A magyar csillagászat története (III.; Csillagászati Évk. 1960).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
