Reinitz Béla
Reinitz Béla (Bp., 1878. nov. 15. – Bp., 1943. okt. 26.): zeneszerző. Jogi doktorátust és ügyvédi oklevelet szerzett, de ügyvédi gyakorlatot nem folytatott. 1906-tól 1917-ig a Népszava, majd 1918-ban a Világ zenekritikusa volt. 1910 – 1918 közt az Orsz. Munkásbiztosító Pénztár titkára. A modern m. zene, Bartók és Kodály híve és lelkes propagátora volt. A Tanácsköztársaság alatt a művészeti ügyek kormánybiztosa, az államosított színházak ügyvivője. Ő szervezte azt a 3 tagú zenei direktóriumot, melynek Bartók Béla, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán voltak a tagjai. 1920-ban Bécsbe emigrált. Német, osztrák és svájci városokban hangversenyezett mint a munkásmozgalom zeneszerzője. 1931-ben visszatért Bp.-re. Kiváló dal- és kabarékuplé-szerző, Ady első megzenésítője, a munkásdal-irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. – M. dalok (Ady Edre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, József Attila, Petőfi Sándor, Vajda János verseire); forradalmi munkásdalok, színpadi zene (Árnyak Haarlem felett, 1930). Irod. F. Gy.: R. B. (Zenei Szle, 1918. 10. sz.); Kristóf Károly: R. B. (Új Zenei Szle, 1953. 10. sz.); Somogyi Vilmos: R. B. (Muzsika, 1959. 3. sz.); Fejes György: Egy halott, aki énekelhetne. R. B. halálának 20. évfordulójára (Magy. Zene, 1963. 5. sz.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
