Sárosi Gyula, családi neve: Sárosy Lajos
Sárosi Gyula, családi neve: Sárosy Lajos (Borossebes, 1816. febr. 12. – Pest, 1861. nov. 16.): költő. Jogi tanulmányait az eperjesi kollégiumban végezte, közben m. nyelvet és irodalmat tanított az ottani gimn.-ban. 1838-ban Sáros vm. aljegyzője, 1840-ben Aradon váltótörvényszéki jegyző. Diákévei alatt bekapcsolódott az eperjesi kollégiumban működő írói kör munkájába. Versei 1838-tól kezdve jelentek meg folyóiratokban. 1846-tól a Kisfaludy Társ. tagja, 1848 nyarán a pesti váltótörvényszék bírája. 1849 első hónapjaiban kormánybiztosként működött Debrecenben. 1849 ápr.-ában ogy.-i képviselővé választották. Kossuth biztatására megírta és kiadta Arany Trombita c. (teljes címe: Ponyvára került Arany Trombita. Az örök igazság parancsolatjára mondvacsinálta S. Gy. Debrecen, 1849), a szabadságharcról szóló verses krónikáját (kritikai kiadása Bisztray Gyula gondozásában: Bp., 1951). 12 „lehelet”-ben, eleinte epikus modorban, később szaggatott előadásban mutatja be a forrongó ország állapotát. A végén a szabadságharc igazát hirdető verses politikai röpirattá, az ellenséget kigúnyoló pamfletté lett. A szabadságharc bukása után minden megtalálható példányát megsemmisítették, ~nak is el kellett menekülnie. 1851-ben, távollétében, halálra ítélték. Eleinte az ország különböző tájain bujdosott majd 1850 – 52 között Sorsich Albert álnéven – mint nyelvtanár – Gyöngyösön rejtőzködött. 1852-ben elfogták, újból halálra ítélték, majd az ítéletet életfogytiglani várfogságra változtatták. 1855 végéig Königgrätzban raboskodott. Kiszabadulása után Pesten folytatta írói munkásságát. 1859-ben a solferinói osztrák vereség hírére rögtönzött Krinolin-vers c. költeménye miatt ismét pörbe fogták, és 1860. márc.-tól nov: ig a cseho.-i Budweisbe internálták. Élete utolsó hónapjait Pesten töltötte. – M. Költemények (Pest 1858); Sárosi Gyula összes művei I–III., Nemzeti Kvtár, XVII., XX., XXV., Bp., 1881 – 83); Kisebb költeményei, prózai munkái és levelezése (Bevezetéssel és jegyzetekkel közzétette Bisztray Gyula Bp., 1954). – Irod. Wallentinyi Samu: S. Gy. élete (Bp., 1898); Lakner Ilona: S. Gy. élete és költészete (Debrecen, 1938); Orosz László: S. Gy. (Irod. tört. 1951); Bisztray Gyula: S. Gy. (Irod, tört. 1953); Németh G. Béla: S. Gy. (Irod. tört. 1955); Galamb Sándor: Trombita és krinolin (Magy. Nemzet, 1966. 36. sz.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
