Schleicher Aladár
Schleicher Aladár (Zagyvapálfalva, 1880. júl. 12. – Bp., 1962. szept. 28.): fémkohómérnök és metallográfus, a műszaki tudományok doktora (1952). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Ak-n 1904-ben fémkohómérnöki oklevelet nyert, és ott tanársegédként működött 1906-ig, amikor a bp.-i főfémjelző és fémbeváltó hivatalhoz helyezték át. 1910-ben a bp.-i tudományegy.-en megszerezte a vegyészeti doktorátust, 1911-ben a charlottenburgi műegy.-en metallográfiai tanulmányokat folytatott. Az I. világháborúban a bécsi tüzérségi arzenál anyagvizsgáló laboratóriumát vezette. 1918-tól a bp.-i főfémjelző és fémbeváltó hivatal vezetője volt. 1922-től az állami szolgálatból kiválva, tanácsadói magánmérnöki gyakorlatot folytatott. 1919-ben a bp.-i műegy.-en a metallográfia magántanára, 1932-ben ny. rk. tanára, 1923-tól 1928-ig a soproni Bányászati és Erdészeti Főisk. meghívott előadója. A II. világháború idején és azt követően az iparügyi min.-ban szakértő, 1946 – 1950 között a bp.-i műszaki egy.-en metallográfiát adott elő. 1951-től a hazai szabványosításban is részt vett. Tudományos munkássága elsősorban a kész fémek és ötvözeteik tanulmányozására terjedt ki. Számos tanulmánya jelent meg, egyebek közt á hazai fémkohászat történetéről is. 1951-től az MTA műszaki osztályának kiadásában megjelenő osztályközlemények, az Acta Technica és a Vaskohászati Enciklopedia szerk.-je volt. – F. m. Néhány fémsulfid magatartása káliumcyanid oldatban (Bány. és Koh. L. 1903); A cyánsav hydrolytos bomlásáról és erősségéről (Bány. és Koh. L. 1910); A metallografia alapfogalmai (Bp., 1917); Adatok a hazai nikkelkohászat és a losonci nikkelkohó történetéhez (Bány. és Koh. L. 1947). – Irod. Sch. A. (Koh. L. 1962. 7. sz.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
