Szelényi Imre Rudolf
Szelényi Imre Rudolf (Győrszentiván, 1906. dec. 12. – Róma. 1964. máj. 17.): lelkész, teológiatanár. A bp.-i piarista gimn.-ban érettségizett, majd 1926-ban belépett a konventuális minorita rendbe. Teológiát, filozófiát és jogot végzett Páduában és Rómában. Velencében 1931. február 2-án ünnepélyes fogadalmat tett, máj. 31-én pappá szentelték. 1932-ben hazatért. 1932-1935 között az egri Szent Antal és Szent Imre Kollégiumok ig.-ja. 1933-ban a minoriták hitszónoka és missziós atyja, 1935-ben rendtartományi titkár, a miskolci Szent Ferenc Kollégium vezetője, az orsz. belmissziós szolgálat ig.-ja. 1936-ban Szegeden részt vett a KALOT (Kat. Agrárifjúsági Legényegyletek Orsz. Szövetsége) alapításában. 1938-ban Serédi Jusztinián hercegprímás a legeredményesebb m. missziós atya címmel tüntette ki. 1938-ban tábori lelkész Miskolcon, a tábori lelkészek kiképzésének vezetője. 1941 nyarától a K-i fronton szolgált. 1945. febr.-ban részt vett a drezdai bombázás áldozatainak mentési munkálataiban. Hét havi amerikai hadifogság után 1945-46-ban a párizsi pápai nunciusnál fordító. 1946-1950 között a löveni főisk. tanára. 1950-52-ben misszionárius Caracasban, Puerto Ricóban, Dominikában, Haitiben, Jamaicában és Kubában. 1952-től Cranbyben (Massachusetts, USA) a teológiai szeminárium ig.-ja. 1960-ban A hűség perceiről írt röpirataiért a Magyarok Mindszenty Mozgalma vezetőjének választotta. 1960- 64-ben az Ellicot City-i (Maryland, USA) teológiai akad. tanára. 1914-ben VI. Pál meghívta Rómába. A sumér-m. rokonság kérdésének egyik első kutatója volt. 1936-37-ben a Dolgozó Fiatalság, 1960-61-ben a Mindszenty Népe c. havi lapok szerk.-je. – M. A költészet metafizikája (Köln, é. n.); A harmóniában kialakított lét (Bécs, 1960); Sumér-magyar rokonság (München, 1961); Világosságom a világon (Bécs, 1962); S ha elfáradtam (versek, Bécs, 1963); Bábeltől Pannóniáig (Szentiványi Rezső álnéven, London, 1963); Sumér-magyar kérdés (London, 1964).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
