Tóth Menyhért
Tóth Menyhért (Szeged, Mórahalom, 1904. jan. 2. – Bp., 1980. jan. 8.): festő, érdemes művész (1976). Gyermekkorát földműves szüleivel a Kalocsa melletti Miskén töltötte. 1929-35 között a Képzőműv. Isk.-n Vaszary János tanítványa volt. Majd visszatért Miskére, megszokott vidéki környezetébe. Itt szülei munkáját is folytatva – s helyét keresvén a világban – falusi élményei alapján messianisztikus képeket festett, verseket írt. Ekkori képeit (pl. Faluvége) az expresszionizmus jegyei, hullámzó, szabálytalan vonalak, álomszerű képzettársítások, lágy formák jellemzik. Első kiállítását 1941-ben Bp.-en a Műbarát helyiségében rendezték meg. 1945-1958 között-korábbi életformáját folytatva – mezőgazdasági munkából és szobafestésből élt, s közben expresszionista-realista stílusú, plasztikus és derűs színhatású képeket festett: Kecskenyáj, Halászfiú, Parasztcsalád (tollrajz). Az ötvenes évek végétől új korszaka kezdődött: az életképszerű részleteket szimbolikus, tömörítő ábrázolás váltotta fel. Későbbi, ún. fehér korszakában élénk színnel alapozott, s azután fehérrel festette meg képeit. Festészete egyedülálló a 20. sz.-i m. festészet történetében, egyetlen isk.-hoz sem tartozott. Művészetét a naiv festők teljességigényű kozmikus világkép-érzékelése, természetlátása, ugyanakkor egyéni, gazdag fantázia, modern, olykor groteszk látásmód jellemezte. Első gyűjteményes kiállítását 1964-ben Hódmezővásárhelyen rendezték meg. 1966-ban képeivel részt vett a Naiv Művészek Triennáléján Pozsonyban. Fontosabb kiállításai: Miskolc, Kalocsa (1968); Bp., Tokaj (1969); Székesfehérvár (1970); Kecskemét (1974). Gyűjteményes kiállítása 1976-ban Bp.-en volt. Külföldi egyéni kiállításai: Lengyelo. (1977); Franciao. (1977). Emlékkiállítását 1980-ban a Vigadó Galériában rendezték meg. 1965-ben Csehszlovákiában járt tanulmányúton, 1975-ben rövid ideig dolgozott a Kanári-szigeteken (Az óceán gondja). Munkássága elismeréseként 1973-ban Nagy István-díjat kapott, 1977-ben a Népművészet szellemében c. pályázat nagydíját nyerte el. Több műve a kecskeméti Katona József Múz. tulajdonában van. – Irod. Elek Artúr: Két festő, egy szobrász a Műbarátban (Újság, 1941. szept. 28); B. Supka Magda: T. M. (Művészet, 1969. febr.); Székely András: T. M. kiállítása (Népszabadság, 1969. ápr. 6); Goór Imre: Vázlatok T. M.-ről (Forrás, 1969. szept.); Perneczky Géza: T. M. megtalálása (Élet és Irod., 1969. máj. 1.); Horváth György: T. M. életműve a Műcsarnokban (Magy. Nemzet, 1976. nov. 27.); Néray Katalin: T. M. emlékkiállításáról (Kritika, 1977. 2. sz.); Bánszky Pál: T. M. (Bp., 1978); Katalógus-előszó (Kecskemét, 1979); Az életmű-kiállítás katalógus-előszava (Kecskemét, 1984).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
