Valkó Iván Péter
Valkó Iván Péter (Bp., 1912. júl. 25. – Bp., 1987. nov. 13.): fizikus-mérnök, a műszaki tudományok doktora (1963), tanszékvezető egy.-i tanár. Bp.-en érettségizett, egy.-i tanulmányait Bécsben kezdte és Münchenben folytatta, majd a stuttgarti műszaki egy.-en szerzett fizikus- mérnöki oklevelet (1935). Hazatérte után a Tungsram Rt. kutatólaboratóriumában dolgozott 1952-ig. 1947 után a kutatólaboratórium osztályvezetőjévé nevezték ki, még ugyanebben az esztendőben a friss alapítású Távközlési Kutató Intézet elektroncső-laboratóriumának élére került; a honvédelmi szempontból nagy jelentőségű mikrohullámú elektroncsövek hazai fejlesztését szervezte meg és irányította. Kidolgozta a haladóhullámú cső prototípusát. 1952-ben került a BME-re, ahol a vezeték nélküli híradástechnika tanszéken docensi beosztásban kezdte meg oktató tevékenységét. E mellett megszervezte és kialakította a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet elektronikus laboratóriumát. Ennek munkáját előbb vezetőként irányította, majd tudományos tanácsadóként segítette. 1957-ben a BME-n tanszékvezető egy.-i docensi, majd egyetemi tanári kinevezést kapott az újonnan felállított elektroncsőtechnika tanszékre. Tanszékvezető egy.-i tanári minőségben vett részt az egy. korszerűsödő villamosmérnök-képzésében nyugdíjba vonulásáig (1982). Az 1953-54-es tanévben a Villamosmérnöki Kar dékánh.-i tisztét is ellátta. Tanszékén kezdetben az elektroncsövek, később a félvezetők méréstechnikája területén folytatta tudományos kutató tevékenységét. Tagja volt több hazai és nemzetközi tudományos bizottságnak, köztük a Híradástechnikai Tudományos Egyesült elnökségének, vezetője az MTA Mikroelektronikai és Technológia Bizottságának, az International Solid State Circuits Conference programbizottságának, a félvezetők és integrált áramkörök egy.-i oktatásával foglalkozó nemzetközi szervezetnek, a SUB-nak (Semiconductor University Bulletin). Részt vett a Fizikai Szemle szerkesztésében. Számos kitüntetéssel ismerték el tevékenységét. – F. m. Tungsram rádió tanácsadó (Holló Jenővel, Magó Kálmánnal, Bp., 1944); Telefon és távíró (Bp., 1951); Rezgések és hullámok (Bp., 1951); Az elektroakusztika elméleti alapjai (Bp., 1952); Érzékszerveink és a technika (Bp., 1954); Mikrohullámú erősítőcsövek (Bp., 1955); Bevezetés a tranzisztorok alkalmazásába (Házman Istvánnal, Hidas Györggyel, Bp., 1961); Az elektroakusztika alapjai (Bp., 1963); A hírközlés regénye (társszerző, Bp., 1967); Elektroncsövek és félvezetők (Bp., 1968); Integrált szilárdtest áramkörök (Bp., 1969).– Irod. V. I. (A Jövő Mérnöke, 1987. 32. sz.); V. I. (International Union for Vacuum Science, Technique and Applications, News Bulletin, 1988. 10. sz. febr. 5.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
