Wessely László
Wessely László (Orosháza, 1904. máj. 14. – Bp., 1978. márc. 31.): író, műfordító. Középiskolás korában belépett az MSZDP-be; részt vett a Galilei Kör tevékenységében. 1918 óta a szocialista munkásmozgalomban; az Egészségügyi Népőrségben szolgált. A Tanácsköztársaság idején a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség (KIMSZ) VIII. ker.-i szervezetének szervező titkára volt. A Tanácsköztársaság bukása után 14 hónapra bebörtönözték, és kitiltották az ország összes isk.-jából. Ezután motorszerelő szakmát tanult. 1922-ben Németo.-ba, majd Luxemburgba emigrált. 1923-ban Franciao.-ban beiratkozott a párizsi egy.-re, ahol oklevelet szerzett (1926). Tagja lett a Francia Kommunista Pártnak. 1926-ban visszatért Mo.-ra; vasmunkásként dolgozott. 1927-ben letartóztatták, 1928-ban kiutasították az országból, Brüsszelben az egy.-en közgazdaságtant hallgatott; 1928-tól részt vett a Belga Kommunista Párt munkájában. 1929-től 1932-ig a Citroën gyárban üzemszervező volt, 1932-ben Berlinbe, majd rövidesen Moszkvába utazott. Eleinte a Komintern kiadójának francia nyelvű szerk.-ségében dolgozott, később a moszkvai Autójavító Tröszt szervezési osztályát vezette. 1933–38-ban a gyár műszaki vezetője. 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták. Kiszabadulása után Moszkvában az Idegen Nyelvű Könyvkiadó francia szerkesztőségében szerk. 1948-ban tért haza Mo.-ra. 1951-ig a Külkereskedelmi Min.-ban a közgazdasági osztályt vezette és konjunktúra-kutatással foglalkozott. 1951-től az Új Magyar Könyvkiadó irodalmi osztályának vezetője, 1956-tól csoportvezetője, 1969-től haláláig az Európa Könyvkiadó irodalmi vezetője volt. lrodalmi tevékenységet főleg publicisztikai és műfordítói területen végzett. 1925-ben szerk. Párizsban az Etudiant Antifascist c. hetilapot. 1924–25-ben rendszeresen publikált a L'Humanitében. 1934–38-ban a Journal de Moscou munkatársa volt. Fordításában ismerhette meg a m. olvasó orosz és francia irók műveit (Iszaak Babel: Lovashadsereg, Beauvoir: Mandarinok, Csehov, Dosztojevszkij, Gorkij, Ilf-Petrov több művét, A. Tolsztoj: Ibikusz, Platonov: Gyönyörű és eszeveszett világ), Ehrenburgnak – akihez baráti szálak fűzték – több könyvét, köztük az Olvadást. – F. m. Majakovszkij: Elbeszélő költemények (bevezető, Bp., 1955); Népek meséi (szerk., Bp., 1959); Mai orosz elbeszélők (válogatás, Bp., 1960). – Irod. Karig Sára: W. L. halálára (Élet és Irod., 1978. 14. sz.); E. Fehér PáI: Egy műfordító kalandjai (Népszabadság, 1978. ápr. 16.); Illyés Gyula: Köszönet W. L.-nak (Új Írás, 1978. 6. sz.); Domokos János: W. L. emlékezete (Szovjet Irod., 1978. 7. sz.). – Szi. Illyés Gyula: Hunok Párizsban (r., Bp., 1946).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
