barát
barát – ‘szerzetes’: szürkebarát, barátcsuha, Lőrinc barát; ‘embertárs, felebarát’: szerelmes brátim (Halotti Beszéd); ‘jóakaró, segítő társ’: testi, lelki jó barátok. Származékai: baráti, barátság, barátságos, barátságtalan, barátkozik; barátocskám ‹fiatalabb ember kissé lekezelő megszólításaként›.
Valamelyik szláv nyelv, legvalószínűbben a horvát vagy a szlovák brat (‘fivér; szerzetes’) szavának korai átvétele; eredete szerint a brat összefügg más indoeurópai nyelvek ‘fivér’ szavaival: latin frater, német Bruder, görög phratria (‘testvériség’) stb. A magyar szó eleje a mássalhangzó-torlódás feloldásával alakult ki. A másodlagos ‘embertárs’ és ‘jó barát’ jelentés valószínűleg már az átadó nyelvekben is megvolt. Lásd még fráter.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
