bosszú
bosszú – ‘megtorlás’. Származékai: bosszul, bosszús, bosszúság.
Ótörök eredetű szó: türk buszancs (‘bánat’), ujgur buszus (‘gond, bánat’); mindezek egy busz- (‘nyugtalanít’) igető származékai, tehát egy családba tartoznak a bosszant ótörök előzményeivel. A két szó között a magyarban is erős a tartalmi átfedés; maga a ~ is eleinte bosszúságot jelentett, és csak később jelent meg az ‘ádáz haragból fakadó megtorlás’ jelentése.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
