ér1
ér1 – ‘‹valahová› eljut, érkezik’; ‘hozzáér, megérinti’: az ütés a vállát érte; ‘‹valami› történik ‹vele›’: baj éri; ‘‹valameddig› terjed’: haja a derekáig ér; ‘valamely ideig él’: sok évet ért meg; ‘‹valamire› ideje van’: nem ér rá; ‘‹valamekkora› értéke van’: aranyat ér; ‘érvényes, szabályos’: nem ér a nevem. Származékai: érkezik, érkezés; érték, értékes, értékel, értéktelen, értékesít, érvény, érvényes, érvénytelen, érvénytelenít, érvényesít, érvényesül.
Vitatott eredetű szó. Valószínűbben ótörök jövevény: türk, csagatáj ir-, oszmán er- ‘elér’, de lehet finnugor eredetű is: vogul szartit, cseremisz szüran (‘érint’); mindkét esetben maradnak megoldatlan hangfejlődési kérdések. Az ‘értéke van’ jelentéskör másodlagos fejlemény: ‘eléri valaminek a mértékét, nagyságát’ ⇨ ‘fontos, értékes’. A fenti származékok az első kettő kivételével az ‘értéke van’ jelentéskörbe tartoznak, és az első négyet kivéve nyelvújítási képzések. Lásd még érdekel, érdes, érez, érint, ért, érme, érv.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
