intrika
intrika – ‘cselszövés, ármány, fondorlat’. – intrikál: ‘cselt sző, ármánykodik’. – intrikus: ‘cselszövő, ármánykodó, bajkeverő ember’; ‘ilyen karakter drámai műben’: Jago, a nagy intrikus.
Nemzetközi szócsalád a francia intrigue (‘cselszövény’) és intriguer (‘fondorkodik’) nyomán; forrásuk a latin intricare (‘összezavar, zavarba ejt’) az in- (‘bele’) és tricae (‘baj, kellemetlenség’) elemekből. Az ~ a német Intrige közvetítésével jutott hozzánk, s a fenti latin ige szerint alakult át; belőle képződött utóbb az intrikál ige, valamint az intrikus (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
