lóg | Magyar etimológiai szótár

lóg

lóg – ‘súlypontja fölött felfüggesztve függ’; ‘súlyánál fogva lefelé húzódik’: lóg rajta a ruha; ‘kötelességét mulasztva hiányzik ‹iskolából, munkahelyről›’; ‘tartozik’: lógsz nekem ötszázzal; ‘lézeng, csavarog’: egész nap az utcán lógsz. Származékok és kapcsolt szavak: lógás, lógós, lógat, lódul, lódít, lódítás.

A szócsalád ló- alapszava ősi finnugor örökség: cseremisz longam (‘szór’), finn luoda (‘ledob’), lapp lagnit (‘leemel’). A lóg–lódul szópár a cseng–csendül, forog–fordul mintáját követi. Lásd még lóbál, lődörög.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me