orátor
orátor – ‘‹régiesen› szónok’. – oráció: ‘szónoklat’; ‘‹vallásos› könyörgés’.
Nemzetközi szavak a latin orator és oratio nyomán; forrásuk az orare, oratus (‘beszél, előad; kér, könyörög’) ige az os, oris (‘száj’) szóból. Lásd még orákulum, orális, oratoriánus, oratórium, perorál.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
