örök
örök – ‘időben végtelen’: örök üdvösség; ‘élete végéig tartó’: örök szerelmet fogadtak; ‹főnévként› ‘örökség’: örökhagyó; ‘valakinek halálakor megüresedett helye, szellemi hagyatéka’: apja örökébe lépett. Származékai: örökkön, örökké, örökös, örökösen, örököl, öröklés, öröklődik, örökösödés.
Alighanem ótörök eredetű szó: ujgur ür, jakut ör (‘hosszú’). A magyar szót egy törökös *ürük képzett alak magyarázná; ennek pontos megfelelőjét nem lehet kimutatni a mai török nyelvekben.
