szenátus – ‘az előkelők államtanácsa az ókori Rómában’; ‘‹egyes államokban› a kétkamarás parlament felsőháza’; ‘‹régebben› szabad királyi városok tanácstestülete’. – szenátor: ‘a szenátus tagja’.
Latin történelmi szakszók (senatus, senator) a senex, senis (‘öreg’) nyomán, a ~ tehát eredetileg ‘vének tanácsa’ volt, mint a görög geruszia. Lásd még szenilis, szenior.
A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban