teljes
teljes – ‘egész, csorbítatlan, hiánytalan’; ‘a lehető legnagyobb ‹mértékű›’: teljes gőzzel előre; ‘‹valamiben› bővelkedő’: malaszttal teljes; ‘abszolút’: ez teljes képtelenség. Származékok és kapcsolt szavak: teljesség, teljesedik, teljesedés, teljesül, teljesít, teljesítmény, telik, telít, telített, telítetlen, telítetlenség, telhetetlen, telhetetlenség, telhetetlenkedik, tele, teli, telj(e).
A szócsalád tel- alapszava ősi örökség a finnugor korból: vogul teül, osztják tel (‘tele’), votják dol (‘teljesen’), finn täyden (‘tele’). A rokonnyelvi megfelelők névszói jellegűek, de a telik, telepedik, televény arra vallanak, hogy a magyarban az alapszó igenévszóvá vált. Lásd még telek, tölcsér, tölt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
