visz
visz – ‘hordoz, szállít ‹valahová›’; ‘vezet, kísér’: iskolába viszlek; ‘eltávolít’: vidd innen ezt a vackot; ‘magával visz, sodor’: viszi a víz a ladikot; ‘juttat’: túlzásba visz, diadalra visz; ‘vezet ‹valamire›’: nem visz ez jóra; ‘jut valamire, elér’: ez a gyerek még sokra viszi. Származékai: vitel, vitet, (ki)vitel, (ki)vitelez, (ki)vihetetlen.
A ~ rövidebb vi- töve (pl. vi-het, vi-vő) ősi örökség a finnugor korból: vogul vij, osztják vejem (‘vesz’), votják vaj-, mordvin vije- (‘hoz’), észt viima (‘hoz’); a feltehető finnugor *víke alapforma talán rokonítható ilyen értelmű indoeurópai szavakkal: óind váhati (‘vezet, visz’), latin vehere (‘húz, visz’). A ~ből igen régen hasadt le és vált külön a vesz. Lásd még visel.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
